Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Rada Csaba - Rada Péter: Törökország európai uniós csatlakozásának biztonságpolitikai aspektusai
Rada Csaba-Rada Péter tech eszközök, a műholdas felderítési rendszer és az adatvédelem területén is le van maradva az amerikaitól. Törökország, annak ellenére, hogy még nem tagja az Európai Uniónak, részt vehet a második pillér keretén belül zajló műveletekben, de nem szólhat bele annak az irányításába. Az unió számára fontos a török felajánlás, mert az mind élőerőt, mind eszközöket tekintve a legnagyobb a résztvevő országok közül. Egy esetleges török csatlakozás tovább javítaná ezt a helyzetet, mert akkor Törökország nem vétózná meg többet a NATO eszközök uniós felhasználását.12 Törökország híd szerepe Európa és az iszlám között megkérdőjelezhetetlen mind politikai, mind földrajzi és mind kulturális értelemben. Globális geopolitikai szerepe ugyan a hidegháború után leértékelődött, de az Európai Unió számára stratégiai szempontból rendkívül fontos helyen fekszik. A török tagság uniós befolyási övezetté tenné a Kaukázust és a Közel Keletet is. Törökország pótolná az unió hiányzó katonai eszközeit, miközben Európa javára billentené a mérleget a NATO-n belül.13 Az általános megállapításokon felül érdemes megnézni, hogy Törökország csatlakozása milyen tényleges lehetőségeket, illetve veszélyeket rejt magában. Az ország az önként vállalt katonai semlegességét nem sokáig tudta fenntartani. A tengerszorosok feletti uralom, a történelem során többször is visszaköszönő, „orosz birodalmi" érdekével a hidegháború során újra szembe kellett néznie. Geostratégiailag kedvező fekvése az Egyesült Államok számára is felértékelte az országot, azonban a Szovjetunió bukása után Washington számára már kevésbé volt lényeges ez a terület. Az első iraki, de még inkább a balkáni háború mind Törökország, mind az Európai Unió számára egyértelművé tette az egymásrautaltságot, és hogy biztonsági érdekeik alapvetően megegyeznek. A törökök szeretik Európa keleti védőbástyájaként feltüntetni magukat, ami megvédelmezi az öreg kontinenst az iszlám fundamentalizmustól. Ennek az igazság- tartalma kevéssé megkérdőjelezhető, de annyi kiegészítésre szorul, hogy Törökországnak saját magát is meg kell védenie az iszlám fundamentalizmustól, aminek legbiztosabb módja az uniós tagság lenne. Az Európai Biztonság- és Védelempolitika keretén belül felvállalt válságkezelői feladatok ellátásában a török tapasztalatok segítenének. Ugyanis Törökországnak van kialakult konfliktuskezelési stratégiája, amit bizonyított a boszniai tevékenysége, vagy bizonyít az afganisztáni ISAF-ben betöltött szerepe.14 Az Európai Uniónak pedig bizonyítottan nincs ilyen stratégiája, elég megint Boszniát felhozni példaként.15 Törökország nagy erőkkel vett részt az afganisztáni háború utáni békefenntartásban: 2002-ben, 2005-ben és 2007-ben is Törökország vette át az ISAF (International Security Assistance Force) vezetését. A katonákon felül a török kormány mindig igyekezett pénzügyi eszközökkel is támogatni Afganisztán újjáépítését segélyek és különböző befektetések formájában.16 Az uniós stratégiai koncepció biztonságpolitikai problémaként említi az Európai Unió energiafüggőségét.17 Ebből a szempontból is belátható, hogy Törökország csatlakozása hosszú távon mindenképpen kikerülhetetlen lesz, mert a török hadsereg „ak6 Külügyi Szemle
