Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - ENERGIAPOLITIKA - Szemerkényi Réka: Túlélő múlt? A hidegháború velünk élő energiabiztonsági tapasztalatai
Túlélő múlt? A hidegháború velünk élő energiabiztonsági tapasztalatai háború utáni nemzetközi pozíciójának meghatározásához, nemzetközi pozícióvesztésének megállításához, sőt mozgásterének szélesítéséhez is. Az olajár újbóli emelkedésének elindulása lett ismét az a fejlemény, amely végleg pontot tett a nyolcvanas évek közepén beinduló erózió, a szovjet, majd később az orosz gazdasági és nemzetközi politikai térvesztésnek a korszakára. Egyben ez a fejlemény nyitotta meg az orosz nemzetközi pozíciószerzés XXI. századi új korszakát. Korántsem elméleti kérdés, hogy mi jellemezte, a hidegháború idejének keleti, illetve nyugati energiapolitikájának elméletét és gyakorlatát, milyen tanulságok vonhatók le ezekből. A XXI. század új energiapolitikai korszaka - mind az energiaimportőrök, mind az energiaexportőrök részéről - nagyrészt a hidegháború energiastratégiai tapasztalataira épül. Jegyzetek 1 Jelen elemzés egy hosszabb, a hidegháború idejének energiapolitikáját áttekintő tanulmány része. 2 Zuahyr M. Mikdashi-Sherill Cleland-Ian Seymour: Continuity and Change in the World Oil Industry. Beirut: Middle East Research and Publishing Center, 1970. 3 E kérdésről bővebben lásd John V. Mitchell: „Energy Policy in an Interdependent World". In: Dominique Finon-Pierre Jacquet: Energie, développement et sécurité, les cahiers de l'ifri. Paris: IFRI, 28. füzet VI. fejezet, 1999.147-169. o. 4 Az 1948-ig kőolajexportőr Egyesült Államok az ötvenes évek folyamán vált kőolajimportáló országgá. 1959-ben az amerikai kormány a behozható kőolajmennyiség szabályozására, a saját kőolaj kitermelésének védelmére hivatalos kvóta alkalmazását vezette be. Lásd: Edward W. Chester: United States Oil Policy and Diplomacy: A Twentieth-Century Overview. Westport, Conn: Greenwood Press, 1989. 5 John M. Blair: The Control of Oil. New York: Pantheon, 1976. ■ 6 Lásd pl. Fred Cotrell: Energy and Society. Miami: Miami University Press, 1956. 7 Az európai olajellátás kérdése már a Marshall-tervben is megjelent, és az alacsony olajár megőrzésében kifejeződő olajpolitika, illetve az olajárak várható alakulásának következményei már a hidegháború kezdetének, az ötvenes éveknek is egyik lényegi kérdése volt. David Painter: „Oil and the Marshall Plan". Business History Review, Vol. 58. (1984 ősz). 8 Ezt a kérdést tárgyalja például Herman Finer: Dulles Over Suez: The Theory and Practice of His Diplomacy. Chicago: Quadrangle Books, 1964.; Eisenhower to Hoover, Oktober 8,1956. Dulles Papers, White House Memoranda Series, Eisenhower Library, Polster, „The Need for Oil", 4. fejezet, valamint Kenneth Love: Suez: the Twice-Fought War. New York: McGraw-Hill, 1969. 9 Arthur Jr. Schlesinger: The Crisis of the Old Order. Boston: Houghton Mifflin, 1957. 10 Thomas K. Finletter: Foreign Policy: The Next Phase. New York: Council on Foreign Relations, 1958. 11 Számtalan tanulmány született az energiaimport stratégiai következményeiről. Lásd pl. W. G. Jensen: Energy in Europe, 1945-1980. London: G. T. Foulis, 1967. 12 Az 1973-as olajárválság okait számos tanulmány elemzi, elsősorban a Közel-Kelet szerepe szemszögéből. Például: „Running the World Economy in Reverse: Who Made the 1970s Oil Shocks?" In: William Engdahl: A Century of War. Anglo-American Oil Politics and the New World Order. London: Pluto Press, 1992, 2004. 13 Az e kérdéssel kapcsolatos amerikai vélekedést is tükrözi pl. Gerald D. Nash: United States Oil Policy, 1890-1964. Pittsburgh: University of Pittsburgh Press, 1968. 2007. tavasz 49
