Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - ENERGIAPOLITIKA - Szemerkényi Réka: Túlélő múlt? A hidegháború velünk élő energiabiztonsági tapasztalatai
Szemerkényi Réka 14 A korszak valóságáról ad érdekfeszítő képet Kun Miklós az Oroszország válaszúton című könyvében (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2005). A szénhidrogén-politika szempontjából külön figyelmet érdemel a könyv II. fejezete („Pártutasításra nősültem. Négyszemközt Nyikolaj Bajbakovval", 290-320. o.). Az azerbajdzsáni olajipari főiskolán gyorstalpalóval diplomát szerző fizikai munkás negyven évig volt a kormány tagja, első kinevezését még Sztálintól kapta, az olajipar „minél gyorsabb fellendítésére", s ennek alapján tervezte meg később a Volga menti olajmezők, a „második Baku" feltárását. 15 J. E. Harison: Oil Companies & Governments: An Account of the International Oil Industry in Its Political Environment. London: Faber and Faber, 1982. 16 Jensen: i. m. 17 CIA: „Middle East Oil". NIE 30-60, 1960. november 22., 83-542-9, paper 12-17 („force"), Cabinet Minutes, 1958. július 25, Whitman Files, 1953-1961, Cabinet Series, Box 11 („dangerous situation"), Eisenhower Library. NA 861.2553: Sundt to Department of State, 1954. január 28., 1-2854,1954. február 3., 2-354, RG59, NA Wall, Exxon, 332. o. 18 Elsősorban Németország, Olaszország és Franciaország. Lásd Jean Rondot: La Compagnie Francaise des Pétroles. Paris: Plon 1962. 19 Ethan Kapstein: The Insecure Alliance: Energy Crisis and Western Politics Since 1945. New York: Oxford UP, 1990. 20 Andrei Kokoshin: Soviet Strategic Thought, 1917-1991. Cambridge, MA: MIT Press, 1998. 21 A két világháború között a nemzetközi piacokon megjelenő szovjet olajipart igen agresszívnek jellemzi a korabeli nemzetközi szakirodalom, az állami támogatásra építő nemzetközi tevékenységet írja le például: The Seven Sisters. The Petroleum Economist. London (October 1975). 362-364. o. 22 Különösen annak fényében nem meglepő a szovjet olajipar agresszív megjelenése a nemzetközi piacokon, hogy Sztálin világháború utáni terveiben az Európa feletti dominancia kiépítésének békés úton való elérése szerepelt. Lásd bővebben John Lewis Gaddis: The Cold War. A New History. New York: The Penguin Press, 2005. 23 Douglas J. MacDonald: Communist Bloc Expansion in the Early Cold War. International Security (Winter 1995/1996). 24 A sztálini energiapolitika célkitűzéseivel a nemzetközi szaksajtó rendszeresen (próbált) foglalkozni, például: Russia Sets New Goals. Oil and Gas Journal, January 23,1937.50. o. 25 Természetesen nem a katonai vagy egyéb stratégiai megfontolások kárára, hanem azok kiegészítéseként. Lásd például R. C. Raack: Stalin Plans His Post-War Germany. Journal of Contemporary History, Vol. 28. No. 1. (1993). 26 Többek között e kérdéskör regényszerű leírását adja Daniel Yergin: The Prize, The Epic Quest for Oil, Money and Power. London Great Britain: Simon & Schuster, 1991. 27 Arthur Meyerhoff: „Soviet Petroleum", 2. In: Soviet Natural Resources in the Economy (szerk. Robert G. Jensen-Theodore Shabad-Arthur W. Wright). Chicago: Univesity of Chicago Press, 1983. 28 A. A. Jakovlev: Kőszén, kőolaj, földgáz. Budapest: Művelt Nép Könyvkiadó, 1951.161. o. 29 Richard B. Day: Cold War Capitalism: The View from Moscow. 1945-1975. Armonk, NY: M. E. Sharpe, 1995. 30 The Seven Sisters, i. m., 362-364. o. A következő bekezdés adatai is innen származnak. 31 A bukaresti árelv értelmében a kölcsönös forgalomban a konjunkturális ingadozásoktól megtisztított világpiaci árakat kell alkalmazni, a mindenkori megelőző öt év áraiból kalkulálva a KGST- olajárat. Azonban minél magasabb egy termék feldolgozási foka, annál nehezebb ilyen világpiaci árat találni. Tehát például amíg a Magyarországra irányuló szovjet export árait viszonylag könnyen meg lehetett állapítani, addig a magyar szállítások jelentős részét kitevő késztermékek árának meghatározása bizonytalan volt. Rácz Margit-Richter Sándor: A magyar-szovjet kapcsolatok néhány kérdése. Közgazdasági Szemle, No. 11. (1987). 1315. o. 32 E kérdések nagy figyelmet kaptak az amerikai stratégiai elemzésekben. Lásd pl. Cl A Analysis of the Soviet Union, 1947-1991. CIA, USA. Center for the Study of Intelligence (2001). 50 Külügyi Szemle
