Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 2-3. szám - IRAK ÉS AMI UTÁNA JÖN - Gálik Zoltán: Illúziók és elvesztésük: Nagy-Britannia kísérlete a befolyásgyakorlásra
Gálik Zoltán Az Egyesült Királyság katonai kapacitásai nem teszik lehetővé az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonló tartós globális szerepvállalást a nemzetközi konfliktusokban. Nukleáris elrettentő ereje, amely a tengeralattjárókról indítható rakétákra épül, a „kicsi, de hatékony" kategóriába tartozik: segítségével a Föld szinte bármelyik pontján képes hadműveletekben való részvételre. A brit fegyveres erők, az amerikai haderő után az egyik legjobban felszerelt hadsereg, 2006-ban 429 ezer főt számlált, amelyből 195 ezer fő tejesített aktív katonai szolgálatot. A Stratégiai védelmi szemlében megfogalmazottak alapján a harctéri műveletekben és a békefenntartásban egyaránt önálló képességekkel kell rendelkeznie. Az Amerikai Egyesült Államok a „különleges kapcsolaton" keresztül számos csatornán keresztül folyamatosan érintkezik a brit fegyveres erőkkel (hírszerzési együttműködés, NATO-parancsnoki rendszer, közös hadgyakorlatok, védelmi tervezés), ezért a pontos, hatékony katonai együttműködés nem jelent problémát. A hosszú távú védelmi tervezésben az Egyesült Királyság folyamatosan figyelembe veszi az Amerikai Egyesült Államok hasonló terveit, és az amerikai elképzeléseknek a „különleges kapcsolat" alakulásában döntő szerepük van. Ebben a vonatkozásban az iraki háborúval egy időben történő legfontosabb esemény a brit nukleáris kapacitások újabb harminc évre történő meghosszabbításával kapcsolatos stratégiai döntés volt, amelyet sokan az Egyesült Államok melletti hosszú távú elkötelezettség megerősítéséként aposztrofáltak (Chumberlain 2004). A iraki beavatkozás Európa-politikai vonatkozásai Tony Blair miniszterelnöksége alatt jelentős fordulat állt be a brit Európa-politikában. Az Egyesült Királyság vállalta azt a szerepet, hogy Németországhoz és Franciaországhoz hasonlóan Európa vezető szerepében formálja a kontinens nagyhatalmi ambícióinak irányát. A „fényes elszigeteltség" sokszor felülírt politikája helyett ma kimondva vagy kimondatlanul is az Európához tartozás, az európai lét, és nem a kontinentálistól távolságot tartó elszigeteltség lett a politikai retorika kerete. Az iraki beavatkozás egyértelműen negatívan befolyásolta az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatát. Az Egyesült Királyság a Munkáspárt hatalomra kerülésekor több kulcsfontosságú területen nem volt részese az Európai Unió tagállamai közötti együttműködéseknek (a monetáris integráció második szakasza, az Európai Szociális Charta, a közös határőrizeti rendszer). Az Egyesült Királyság azon területen kezdeményezett új együttműködést a tagállamok között, ahol erős volt: a biztonság- és védelempolitikában. Az Európai biztonság- és védelempolitika (European Security and Defence Policy, ESDP) 1998- ban az Egyesült Királyság és Franciaország felhívására9 1999-től kezdve fokozatosan alakult ki, évtizedek óta először valódi intézményi keretek közé helyezve a közös európai külpolitikát.10 A saját keretei között viszonylag dinamikusnak értékelhető fejlődést megakasztotta a 2003-as konfliktus kapcsán az Európai Unió tagállamai között kialakult megosztott52 Külügyi Szemle
