Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 2-3. szám - ELŐSZÓ - Dunay Pál: A háborúnak nincs vége
A háborúnak nincs vége- konfliktuskezelés sikertelensége hozhat változást: nevezetesen az egypólusú szerkezeten belül fokozottabban jelenhetnek meg a biztonság befolyásolásának együttműködésre épülő elemei. Ebben az értelemben és korlátozottan önálló fejlődési szakasz kezdetét jelentheti az egypólusú nemzetközi rendszeren belül. Ehhez nyilván jótékonyan járulhat hozzá, ha azok a személyek, akik az iraki válságkezelés adott módjáról döntöttek, már nem lesznek részesei annak a felülvizsgálatnak, amelynek hatására az Egyesült Államok - számos szövetségesét követve - lemond arról, hogy Irakot konszolidált állapotban hagyja majd magára. 6. Az iraki válság rendezésének sikertelensége vélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy az Egyesült Államok belássa, az egypólusú nemzetközi biztonsági rendnek vannak korlátái. Minél szélsőségesebb formát ölt a fontos stratégiai döntések egy kézben történő összpontosítása a nemzetközi rendszerben, annál erőteljesebb és esetleg szélesebb körű az idegenkedés a legkülönfélébb szinteken.4 Az egypólusú rendszer középpontját képező ország számára ez több következménnyel járt a közvélemény-kutatási adatokban tükröződő népszerűségvesztéstől a hagyományos partnereitől való eltávolodásig. 7. Az Egyesült Államok hagyományos európai partnereivel és Kanadával a kapcsolatok két módon vezettek távolodáshoz: a) Voltak olyan államok, ahol a kormány nem tartotta elfogadhatónak a katonai beavatkozást. Egyesek tartalmi kifogásokat támasztottak, kifejtve, hogy az Egyesült Államok által a háború indítása mellett előterjesztett érvek nem elég meggyőzők. Közülük néhánynak vélhetőleg az amerikaiakétól eltérő hírszerzési információik voltak, egyesek pedig egyszerűen úgy gondolták, nem elégségesek az amerikai érvek a kötelezettségvállaláshoz. Másoknak elsősorban eljárási jellegű kifogásai voltak: az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése híján nem tartották elfogadhatónak a katonai beavatkozást, b) Ismét csak más esetekben a kormány készen állt ugyan arra, hogy támogassa az Egyesült Államok iraki politikáját, de kihátrált mögüle a lakosság, ami tekintettel arra, hogy demokráciákról van szó, visszahatott a kormányzati magatartásra. Ennek nyomait láthatjuk Nagy-Britanniában, amely fokozatosan távolodik az iraki akciótól. 8. Annak ellenére, hogy szinte kivétel nélkül minden államnak fontos érdekei fűződnek a jó kapcsolatok fenntartásához az Egyesült Államokkal, a viszony normalizálása még nem eredményezi, hogy az visszatérne ahhoz a bensőségességhez, ami jó ideig jellemezte az euroatlanti kapcsolatrendszert. A 2009 elején esedékes amerikai kormány- váltás azonban további lendületet adhat a kapcsolatok normalizálásának Európa vezető hatalmai és az Egyesült Államok között. Á bizalom csökkenésének több - az iraki konfliktuson túlmutató - oka van. Maga a konfliktus háborúba fordítása 2003-ban az akaratérvényesítés egyedi példáját nyújtotta a nemzetközi rendszerben. A kapcsolatba bekerülő tartós fenntartások inkább arra épülnek, hogy Irak szimbólumává lett a multilaterálisán álcázott unilateralizmusnak. Ez magában hordozza azt a veszélyt, hogy az Egyesült Államok más esetekben is figyelmen kívül hagyja több fontos partnerének 2007. nyár-ősz 5
