Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - FOLYÓIRATSZEMLE - Blair, Tony: Harc a globális értékekért (Füsti Molnár Zsuzsa)
Folyóiratszemle A beavatkozás helyességéről a vita tovább folytatódik. Az ellentábor szerint Irak soha nem jelentett fenyegetést, mivel nem rendelkezett tömegpusztító fegyverekkel, és a kábítószer-kereskedelem most is változatlanul folyik Afganisztánban. Ezzel szemben Irak valóban fenyegetést jelentett, ezt két regionális háború, 14 ENSZ-határozat és az Iraq Survey Group utolsó jelentése is alátámasztja. A miniszterelnök arra is emlékeztet, hogy az iraki háború után jelentős eredményeket sikerült elérni a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megfékezésében, és újfajta kapcsolatokat sikerült kiépíteni Líbiával. Ám a beavatkozás leglényegesebb pontja, nem egyszerűen a rendszerváltás, hanem az „értékváltás". Ez a küzdelem a modernségért és a haladásért folytatott harc is egyben. A vallási szélsőségesség nem az iszlám igazi arca, hiszen a muszlimok milliói szabadon szeretnének élni. Ha meg akarjuk menteni értékeinket, nem csupán a saját országainkban, hanem az egész világon harcolnunk kell értük. Az iszlám szélsőségesek stratégiája az emberek megosztásán alapul; erre válaszként olyan erős értékrendszert kell felmutatnunk, amely egyesíti az embereket. Ezért ha van olyan ország, ahol az emberek félelemben élnek, szolidaritást kell velük vállalnunk, legyen az Észak-Korea, Szudán vagy Zimbabwe. Mindez elkötelezett, aktív külpolitikát igényel, erős szövetséget, amelynek a középpontjában az Egyesült Államok és Európa áll. Blair hangsúlyozza, hogy bár nem mindig ért egyet az Egyesült Államokkal, ragaszkodik a vele való erős szövetséghez; szerinte nem abban áll a veszély, hogy az Egyesült Államok túlságosan beavatkozik a világ dolgaiba, az igazi veszélyt abban látná, ha kivonná magát belőle. A brit miniszterelnök végül kitér a globális napirend legégetőbb kérdéseire. Szerinte nem szabad a globális politikát „kemény" és „lágy" irányvonalra osztani, ahol a kemény a terrorizmus elleni harcot, a lágy pedig a szegénység és az igazságtalanság elleni küzdelmet jelenti. Ezek kölcsönösen összefüggő kérdések, mivel mind a terrorizmus, mind a szegénység problémája a globális értékek alkalmazásával oldható meg. Ezért a globális értékekért folyó harcot nem szelektíven, hanem a globális napirendre tűzve kell folytatni. Az egyik legfontosabb feladat az Izrael és a palesztinok közötti békefolyamat megerősítése. Ennek jelentősége túlnő a palesztinok nehéz helyzetének megoldásán; a rendezés élő bizonyítéka lenne annak, hogy a Közel-Keleten békében egymás mellett tudnak létezni különböző hitek és kultúrák. Ez hozzájárulna a reakciós muzulmánok ideológiájának aláásásához is. A globális értékek megvalósításában fontos feladat, hogy felvegyük a harcot a szegénység, az éhezés és a betegségek ellen, különösen Afrikában. Mielőtt az Egyesült Királyság betöltötte a volna a G8-ak csoportjának elnöki szerepét 2005-ben, ez a kérdés nem foglalt el lényeges helyet a politikai napirenden. Mára megváltozott azonban ez a helyzet, és ebben a civil társadalom mozgósítása nagyon sokat segített. A kereskedelmi tárgyalások fellendítése is fontos eszköz a közös célok elérésében. Európa mező- gazdaságának védelme mára már elavult törekvéssé vált, ideje lenne megszüntetni az 2007. tavasz 201
