Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - AUSZTRÁLIA - Tolnai Ágnes: Ausztrália és Ázsia kapcsolatainak fejlődése a hidegháború után
Tolnai Agnes John Howard miniszterelnök megválasztása után kijelentette, hogy nem akar választani a hagyományosnak is mondható angolszász kötődés és a földrajzi helyzetéből adódó ázsiai-csendes-óceáni kapcsolat között.18 Újra megerősítette angolszász szövetségesei iránti elkötelezettségét, azaz külpolitikájában továbbra sem akar eltávolodni az Egyesült Államoktól, fontos szövetségesnek tartja az ázsiai-dél-csendes-óceáni térség biztonságának garantálásában. Ez a későbbiekben különösen az ANZUS paktum 2001. szeptember 11-ét követő alkalmazásában és az Egyesült Államok afganisztáni szerepvállalásának és vitatott iraki beavatkozásának feltétlen támogatásában jelentkezett, valamint a 2002 óta megrendezett amerikai-japán-ausztrál csúcsokon, ahol a térségben felvetődő biztonsági kihívásokra - a nukleáris leszerelés, az észak-koreai fegyverkezés, Kína regionális hatalommá válása - keresnek választ. Japánt Ausztrália más téren is kiemelt partnerként kezeli. Regionális érdekközösségük nemcsak az előbbi biztonsági kihívásokban nyilvánul meg, hanem megjelenik Ázsiához fűződő viszonyukban is, a földrajzi közelségből adódó kereskedelmi partnerségtől a segélyezési politikáig.19 Ausztrália célja olyan külpolitika folytatása, amelyben az ázsiai országok nemcsak gazdasági kapcsolataikat fejlesztik, hanem a régió biztonságpolitikai kérdéseiben is partnerekként képesek fellépni,20 mert az ország olyan környezetben létezik, amelynek gazdag kultúrája, jelentős kereskedelmi kapcsolatai és fejlődő gazdasága van ugyan, de hatékony regionális védelmi közösség hiányában sérülékeny a terrorizmussal és a kormányzási problémákkal szemben.21 Az ASEAN regionális fórumának szerepe ezért egyre nagyobb a szervezet párbeszédébe partnerként 1974 óta bevont Ausztrália érdekeinek - különösen a nukleáris leszerelés, a konfliktusok elkerülése és a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem - ázsiai megjelenítésében. Ezt tükrözi a 2001 decemberében tartott kilencedik ASEAN regionális fórumon elhangzott javaslata, mikor a kézi lőfegyverekre vonatkozó nyilatkozat kiadására igyekezett ösztönözni a részt vevő országokat. Az ausztrál külügyi vezetés felhívta a figyelmet a terrorizmus elleni küzdelem fontosságára, humanitárius, gazdasági és társadalmi kérdésekkel való összefüggésére.22 Délkelet-Ázsia még a Gorton-kormány (1967-1972) idején is elsősorban biztonság- politikai szempontból volt érdekes Ausztráliának 23 Ez a szemléletmód az Ázsia felé nyitó Hawke- és Keating-kormányok stratégiaalkotása során folyamatosan átalakult. Paul Keating és külügyminisztere, Gareth Evans Ausztráliára már mint multikulturális országra tekintett - olyan országra, amely európai gyökerekkel rendelkezik ugyan, és jelentős kapcsolatokat alakított ki az angolszász partnerekkel, de igyekszik megtalálni saját külpolitikai útját önmaga identitásának feltárásán keresztül. A multikulturalizmus és az ázsiai partnerség jelentőségének hangsúlyozása ennek egyik eleme volt. A másik egy önálló, ausztrál identitás megteremtése.24 144 Külügyi Szemle