Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - AUSZTRÁLIA - Tolnai Ágnes: Ausztrália és Ázsia kapcsolatainak fejlődése a hidegháború után
Ausztrália és Ázsia kapcsolatainak fejlődése a hidegháború után A Howard-kormány ezt lényegesen továbbfejlesztve már érdekközösségi elven alkotja meg stratégiáját. Az angolszász gyökerek, a nyugati civilizációhoz való kötődés, a földrajzi elhelyezkedés, amely természetes partnerséget feltételez a csendes-óceáni és délkelet-ázsiai államokkal, tehát nem játszik olyan fontos szerepet, mint a nemzeti érdek megjelenítése a nemzetközi politikai színtéren. John Howard miniszterelnök megfogalmazása szerint „Ausztrália érdekei globálisak, azokat nemcsak földrajzi elhelyezkedése határozza meg".25 Ezt tükrözi a Howard-kormány 1997-ben, majd 2003-ban kiadott külpolitikai Fehér könyve26 is, amelyben az érdekek megfelelőbb becsatornázásának tartja a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését, mint a multilaterális megállapodásokat. A bilaterális kapcsolatfejlesztés erősítése figyelhető meg a biztonsági mellett mind gazdasági, mind pedig kulturális kérdésekben. Mindazonáltal a biztonsági és kereskedelmi érdekek találkozásának egy speciális területéről is érdemes említést tenni. Shuja szerint Ausztrália gazdasági jóléte, fejlődése két tényező függvényében alakul. Az egyik egy olyan versenyképes gazdaság kialakítása, amely képes megfelelni a globalizált világ kihívásainak, a másik elem pedig a megtermelt javak külpiaci értékesítésének biztosítása. E két tényező megléte vagy hiánya meghatározó fontossággal bír az ország gazdasági jövőképére. így a biztonság fogalma is átalakul, új értelmezést kap a XXI. században - a konkrét biztonságpolitikai meghatározás kiegészül az export- és importpiacok biztonságának megteremtésével, fenntartásával is.27 A biztonságos export- és importpiacok azonban olyan stabil kormányokat igényelnek, amelyek garantálják a jogbiztonságot, azaz kiszámítható alapot teremtenek a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok továbbépítéséhez, fejlesztéséhez és megfelelő környezetet a befektetések biztonságos megtérüléséhez. A meglévő piacok mellett Ausztrália nagy hangsúlyt fektet a feltörekvő, ámbár gyengébb kormányzatú, instabilabb belpolitikai helyzetű államok külpiackénti bevonására is. A biztonsági és gazdasági érdekek keresztmetszetében található segélypolitikájának középpontjában olyan kérdések állnak, mint a kormányzati struktúra, a jogi környezet erősítése, a szolgáltatások, a megfelelő infrastruktúra fejlesztése. Például az 1998-as Better Aid for a Better Future segélyezési program28 az 1997-es délkelet-ázsiai pénzügyi válságra válaszul annak társadalmi és gazdasági hatásait tompító segítséget kívánt nyújtani különösen a Fülöp-szigeteknek, Indonéziának, Thaiföldnek és Vietnamnak. A gazdasági érdekek széles körű megjelenése, a mögöttük húzódó biztonságpolitika célok azonban nemcsak az említett példában jelennek meg, a segélyezési politika ezekhez kapcsolása a neorealista elemek mentén történő külpolitika-formálás kiteljesedésének irányába mutat. Másik megnyilvánulásának vizsgálata érdekében érdemes a biztonsági kérdések mellett röviden áttekinteni a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését is. 2007. tavasz 145
