Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)

2007 / 1. szám - AUSZTRÁLIA - Tolnai Ágnes: Ausztrália és Ázsia kapcsolatainak fejlődése a hidegháború után

Ausztrália és Ázsia kapcsolatainak fejlődése a hidegháború után elérését. Az APEC napirendjére és kohéziójára a legnagyobb hatást a Tokió-Washington kapcsolat alakulása gyakorolja. Ezt a kapcsolatot azonban nehéz együttműködésként értelmezni annak fényében, hogy Japán megvétóz, elutasít minden a kereskedelem libe­ralizálására vonatkozó amerikai javaslatot, és hasonlóképpen tesz vagy éppen passzívan viszonyul az Egyesült Államok Japán technikai együttműködési és gazdaságfejlesztési javaslataira. Míg az Egyesült Államok az APEC-et a WTO-tárgyalások előcsarnokának, próbaterepének tartja szorgalmazva a kereskedelemliberalizálási, addig Japán mint re­gionális hatalom akar megjelenni az APEC-ban, ki akarja fejezni Ázsiához való kötő­dését, és a szervezeten keresztül kívánja blokkolni a liberalizációt a hazai szempontból fontos, de nem versenyképes iparágak és a mezőgazdaság érdekében. Eközben Japán támogatja az ázsiai szabadkereskedelmi övezet létrehozását, a kereskedelmi korlátok csökkentését az ázsiai régióban.8 E bírálatok és nézetkülönbségek ellenére az APEC- régióban az 1988-ban 16,6 százalékos vámszint 2004-re 6,4 százalékra csökkent, a nem tarifális intézkedéseket vámosították, vagyis felszámolták a befektetési korlátokat.9 Ausztrália 1996 óta hatalmon lévő miniszterelnöke, John Howard inkább a kritikai elemeket helyezi előtérbe és nem tartja az APEC-et az ausztrál érdekek megjelenítése és megvalósítása hatékony színterének. A 2001-es és 2002-es terrortámadások végleg azt sugallták, hogy Ausztrália más, mint a biztonsági kihívásokat jelentő ázsiai országok. Mindez a miniszterelnök és külügyminisztere, Downer szemében, mivel egyikük sem kívánja az országot az ázsiai-csendes-óceáni térség vezető erejeként meghatározni, tompította a teljes ázsiai nyitás jelentőségét.10 A Bob Hawke-féle euforisztikus érzés az APEC irányába tehát nem tapasztalható már a Howard-kormányban. A szervezet intézményi gyengeségei, az 1997-es krízisre adott nem megfelelő válaszok miatt a regionális gazdasági szerepvállalás más csator­náit kezdte keresni a kormány. A nemzeti érdekek megjelenítésére alkalmasabbnak véli 1997-es külpolitikai Fehér könyvében a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését. A legfontosabb kereskedelmi partneri kapcsolatok alakulása Az 1969/1970 és 1994/199511 közötti huszonöt évben Ausztrália két legfontosabb gazda­sági partnere Japán és az Egyesült Államok volt mind az export, mind az import tekinte­tében. Az Egyesült Államokkal és Japánnal való kereskedelmi kapcsolatépítési szándék fontosságát jelzi, hogy 2005. január elsején az Egyesült Államok és Ausztrália között szabadkereskedelmi megállapodás lépett hatályba. Japánnal pedig 2003-ban írta alá a gazdasági kapcsolatok további fejlesztését célzó ausztrál-japán kereskedelmi és gazda­sági keretet. így Ausztrália - ha ezeket a lépéseit a howardi érdekpolitizálás fényében értelmezzük-baráti fogadtatásra talált a protekcionista amerikai piacon, és megerősítet­te partnerségét a sok elemében hasonló biztonsági gondolkodású Japánnal. 2007. tavasz 141

Next

/
Oldalképek
Tartalom