Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - AUSZTRÁLIA - Tolnai Ágnes: Ausztrália és Ázsia kapcsolatainak fejlődése a hidegháború után
Tolnai Agnes vizsgálni az ország kereskedelmének alakulását, valamint a bevándorlók által kedvelt célpont Ázsiával kapcsolatos migrációs trendjeit is. A XXI. századi ausztrál Ázsia-politika tanulmányozásához elengedhetetlen azonban a hidegháborús környezet, a hidegháború alatti külpolitikai stratégiaalkotás áttekintése. A kapcsolatok jellege a hidegháború időszakában A második világháború után Ausztrália olyan helyzetben találta magát, amelyből az egyetlen kivezető út az Egyesült Államokkal való stratégiai partneri viszony kialakítása volt.2 Brit orientációját egy új szövetségesi viszony egészítette ki, mivel Nagy-Britannia a háborút követően meggyengült, erős középhatalommá vált, amelynek erejét meghaladta az ausztrál állam teljes körű biztonságának garantálása. A Szovjetunió expanziós politikája, de főként Kína kommunista hatalomkénti megjelenése szükségessé tette egy erőteljes biztonsági partnerség kialakítását. A kommunista országok terjeszkedési politikájára válaszul az Egyesült Államok arra törekedett, hogy egy szövetségesi gyűrűt hozzon létre a Szovjetunió és Kína körül. Emiatt lett Délkelet-Ázsiában és a Csendesóceán déli részében Ausztrália az Egyesült Államok legfontosabb szövetségese Japán mellett, amely szövetséget - Uj-Zéland bevonásával - az ANZUS paktum jelenített meg. Azonban e kapcsolatok mellett megjelent Ázsia kérdése is, ahol kommunista államok, a fiatal demokráciák gyengeségeikkel és több évszázados, évezredes kultúrák mély tradícióikkal földrajzi közelségük miatt egyaránt a gyermekcipőben járó ausztrál külpolitika és a köztük kialakítandó viszony kereteinek definiálását igényelték. Áz ausztrál-amerikai-brit-ázsiai külpolitikai négyszögben a hol ellentétes, hol azonos vagy közeli érdekek a kontinensnyi ország politikusainak nem kevés fejfájást okoztak és okoznak napjainkban is. A Menzies-érában (1949-1966) egy teljesen független külpolitika kialakítása helyett a meghatározó elem a jó szövetséges feladatainak teljesítése lett (részvétel a koreai háborúban, csapatok küldése Vietnamba, Peking el nem ismerése). Az Ázsia-kapcsolatok fejlesztése háttérbe szorult az Egyesült Államok-Nagy-Britannia-Ázsia által meghatározott külkapcsolati rendszerben, amelynek elsődleges célja az ország hosszú távú biztonságának garantálása volt. A kormányok igyekeztek úgy politizálni, hogy ebben a kényes négyes viszonyrendszerben a három meghatározó partner között ne keletkezzen olyan konfliktus, amelyben egyértelműen az egyik vagy a másik oldal mellett kell állást foglalniuk. Az igyekezet ellenére a hidegháború több eseménye is szembefordította hol az Egyesült Államokat és Ázsiát (kommunista Kína, Indokína), hol Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat (például a szuezi válság). Mindez választási kényszerhelyzetbe sodorta Ausztráliát. 138 Külügyi Szemle
