Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - ÁZSIA - Neszmélyi György Iván - Kusai Sándor Zoltán - Pap László: India - az új kihívás és esély
Dr. 'Neszmélyi György Iván-Kusai Sándor Zoltán-Pap László kevésbé Oroszország jelenléte, inkább Kína megjelenése motiválja az indiai magatartást. így ebből a szempontból sem mellékes geostratégiai elem, hogy Pakisztán kínai kapcsolatainak erősítésével igyekszik ellensúlyozni az amerikai-indiai együttműködés szorosabbá válását. Az olajszállítási útvonalak biztonságában való érdekeltség India energiafüggőségéből következik, s indokolja aktivitását az óceáni és a szárazföldi energiaszállítási infrastruktúra - benne az iráni-pakisztáni-indiai gázvezeték - kiépítése terén. A Dél-Ázsiára koncentráló dominanciatörekvés tudatos, állandó stratégiai eleme marad az indiai külpolitikának, függetlenül a mindenkori kormányok pártösszetételétől, ideológiájától. Újdelhi regionális törekvéseinek nemzetközi kezelését megkönnyíti ugyanakkor a továbbra is jellemző, hagyományos külpolitikai pragmatizmus, a realitások figyelembevétele. A magyar esélyek India mint feltörekvő globális hatalom irányában a magyar külpolitikának kettős stratégiai feladata van: igazodva az új folyamatokhoz és tendenciákhoz, el kell helyeznünk Indiát a magyar Ázsia-stratégia keretei között, és meg kell határoznunk az együttműködés - immár a globalizációs hatásokból is következő - új irányait, területeit. A magyar külpolitika koordinátarendszerében Ázsia felértékelődése a kilencvenes évek második felétől kezdődődött, és az Ázsia-stratégia gyakorlati végrehajtása a 2002. évi megújítás óta eltelt években látványosan felgyorsult. A magyar külpolitika ezzel nemcsak a világpolitika és -gazdaság ázsiai-csendes-óceáni irányú súlyponteltolódására adott stratégiai kitekintésű választ, de a magyar gazdasági érdekeknek is igyekezett megfelelni. Kína, Japán, Dél-Korea eddig is kiemelkedően fontos gazdasági partnereink voltak a tőkebevonás, a kereskedelem, a tudományos-műszaki transzferek terén, de nem becsülhetők le kapcsolataink kulturális és humán dimenziói sem. India felértékelése, a kétoldalú kapcsolatok dinamizálása kiteljesíti a magyar Ázsia- politika kereteit, és megteremti annak az átfogó megközelítésnek az alapját, hogy a meghatározó kontinentális szereplőkkel - Kína, Japán, India - fenntartható és modern szerkezetű, kiegyensúlyozott kapcsolatokat építsünk, uniós státusunkkal összhangban biztosítva a sajátos magyar érdekek képviseletét. A komplex megközelítés nyújthatja a magyar külpolitikának a leghatékonyabb eszközt a jövő ázsiai kihívásainak kezelésére, tekintettel arra, hogy most van kialakulóban az új ázsiai hatalmi konfiguráció, miközben a fent említett három meghatározó ázsiai hatalom közötti vetélkedés mellett természetesen számolni kell az Egyesült Államok és Oroszország jelenlétével, az ASEAN országokkal, és számos biztonságpolitikai kockázattal, amelyek együttesen súlyos válsághelyzeteket is előidézhetnek az ázsiai nagytérségben. 232 Külügyi Szemle