Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - ÁZSIA - Neszmélyi György Iván - Kusai Sándor Zoltán - Pap László: India - az új kihívás és esély
India - az új kihívás és esély A kétoldalú kapcsolatok fejlesztési irányait nyilvánvalóan a hazai külpolitikai, gazdasági és kulturális részstratégiák összefüggésében szükséges meghatározni. Változó helyi értékükön kell mérlegelni a hátráltató tényezők, a nehézségek - köztük a jelentős földrajzi távolság, a nagyságrendi eltérés és a civilizációs különbségek - leküzdésének valós lehetőségeit. Megítélésünk szerint e hátráltató tényezők a globalizáció körülményei és lehetőségei között relativizálódnak. India vonatkozásában a kapcsolatépítés kevesebb járulékos kockázattal jár, így kevésbé kell számolni - például - a kedvezőtlen migrációs hatásokkal. Igaz, nem valószínű, hogy a magyar-indiai kapcsolatok fejlődési dinamikája eléri a kínai, japán vagy dél-koreai kapcsolatépítésünk ütemét. Indiát azonban így is súlyának megfelelően, kiemelten fontos ázsiai partnerként célszerű kezelni, s az együttműködés tisztes ütemű, egyenletes, kiegyensúlyozott bővítését kell megcélozni. A jövő magyar-indiai kapcsolatainak hangsúlyai az alábbiak szerint jelölhetők ki: • A gazdasági kapcsolatok dinamizálása, amelyben erősebben kell építeni Magyarország közép-európai elhelyezkedéséből adódó előnyeire. A hazai gazdasági szereplőkkel összefogva, tudatosan kell felkínálni a hazai logisztikai, pénzügyi, szolgáltató-központi potenciált az Európa irányában a jövőben dinamikusabban terjeszkedő indiai transznacionális vállalatoknak. • A magyar gazdaság jövőbeni stratégiai fejlődési iránya a tudásalapú társadalom ki- teljesítése, ez számos területen - például szoftverfejlesztés, gyógyszeripar, energetika - biztosít kölcsönösen előnyös műszaki-tudományos, illetve vállalatközi együttműködést Indiával, az indiai csúcstechnológiai iparral. • A közös érdekeltség alapján a globális kérdéseknek a magyar-indiai kül- és szakpolitikai párbeszéd kitüntetett témakörévé kell válniuk. Ez érdemi eredményeket hozhat a tudományos-technikai kapcsolatépítésben a környezetvédelem, a víz- gazdálkodás és az agrárium terén. • Kiaknázhatok a magyar kultúra és tudomány hagyományos indiai kapcsolatrendszeréből származó adottságaink, valamint a civil kapcsolatok, beleértve a Magyarországon létező, illetve megtelepedett indiai vonatkozású szubkultúrát, vallási és más szervezeteket is. Göncz Kinga külügyminiszter indiai partnere, Shri Pranab Mukherjee meghívására tett 2006. novemberi hivatalos indiai látogatása, az akkor és azóta tervbe vett új kétoldalú elképzelések tükrözik, hogy a fenti irányok átültethetők a kapcsolatépítés gyakorlati szintjeire is. A külügyminiszteri tárgyalások igazolták, hogy indiai részről egyetértenek a gazdasági kapcsolatépítés elsődlegességével, ugyanakkor osztják elégedetlenségünket az eddig elért színvonallal. Minőségi előrelépés a kölcsönösség irányában az, hogy immár a magyar vállalatok közül egyre többen érdeklődnek intenzíven az indiai gazdaság és piac nyújtotta lehetőségek iránt, mindenekelőtt az energetikai és a gyógyszeripari szakterületen. Az indiai Crompton Creaves csoport 2006-ban megvásárolta a Ganz Transelektro Villamossági Zrt.-t, amelynek elsősorban a vízi erőművekhez szánt gépi berendezések 2007. tavasz 133
