Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Tálas Barna: Kína - a 21.század leendő hiperhatalma
Tálas Barna kel az elmúlt 27 évben sikerült a népesség természetes szaporulatának a rátáját 12 ezrelékről - mint már említettem - hat ezrelék alá csökkenteni. Ez a jelen pillanatban kedvező, de a jövőben egyre komolyabb problémát fog jelenteni a népesség elöregedése szempontjából, figyelembe véve azt is, hogy a várható élettartam a KNK megalakulása óta megkétszereződött, azaz az 1949 előtti 35 évről 2005-re 72 évre emelkedett. E tendenciát jól érzékelteti, hogy az aktív népesség aránya az össznépességen belül az 1980. évi 43 százalékról 2000-re 57 százalékra, 2005-re pedig 58 százalékra nőtt. További problémát jelent, hogy Kínában mind ez ideig nem épült ki az egészség- és nyugdíjbiztosítás átfogó rendszere, s ezért az öregekről való gondoskodás az ország vidéki körzeteiben még jó ideig többnyire a gyermekekre hárul. Azokban a családokban azonban, amelyekben - a családtervezési előírásoknak megfelelően - már csak egy gyermek született, ez a feladat aligha lesz megoldható a családon belül. Az utóbbi fél évtizedben Kína a legnagyobb sikereket a külkereskedelem fejlesztése terén érte el. Kína jelenleg a világ negyedik legnagyobb külkereskedelmi forgalmat bonyolító országa, az Egyesült Államok, Japán és Németország után. Az elmúlt négy évben - 2001-hez képest - a KNK külkereskedelmi forgalmának összértéke csaknem a háromszorosára nőtt, s 2005-ben már 1432 milliárd US dollárt tett ki. Abban az évben a forgalom összértéke 23,2 százalékkal, ezen belül a kivitelé 28,4 százalékkal, a behozatalé viszont 17,6 százalékkal emelkedett. így az előbbi értéke 2005-ben elérte a 772 milliárd, az utóbbié pedig a 660 milliárd dollárt, amiből látható, hogy Kína külkereskedelmi mérlege abban az évben rekordösszegű, 112 milliárd dolláros aktívummal zárult. Ez utóbbinak döntő része az amerikai-kínai kereskedelem több mint százmilliárd dolláros passzívumából származott, ennek az összegét az Egyesült Államok illetékesei egyébként az előbbinek csaknem kétszeresére, kétszázmilliárd dollárra becsülik. Amerikában ugyanis Kínából származó importként tüntetik fel statisztikáikban a hongkongi, tajvani és más távol-keleti és délkelet-ázsiai cégek által szállított áruk értékét is, ha azokon az a felirat szerepel, hogy Made in China. Kína legjelentősebb kereskedelmi partnerei továbbra is az Egyesült Államok és Japán, valamint az Európai Unió tagállamai együttvéve, mely utóbbiak 2005- ben már valamivel nagyobb összegű forgalmat (217,3 milliárd dollár) bonyolítottak le Kínával, mint az Egyesült Államok (211,6 milliárd dollár), de lényegesen kisebb passzívum (összesen 73,1 milliárd dollár) mellett. (A KNK külkereskedelmi ranglistájának hatodik helyén szereplő, legjelentősebb EU-partnerország, Németország esetében azonban 2005-ben csaknem kiegyenlített volt a forgalom: 32,5 milliárd dollár összegű kínai export állt 30,7 milliárd dollár összegű Németországból származó importtal szemben.) Külkereskedelmi forgalmuk elemzése kapcsán a kínai vezetők az utóbbi időben azt hangsúlyozzák, hogy annak mennyisége valóban nagy, de minősége messze nem kielégítő. A kínai exporttermékek jelenleg még elsősorban az alacsony árfekvésük miatt keresettek, ami elősegíti ugyan az export dinamikus növekedését, de ugyanakkor éles vitákhoz is vezet Kína legfontosabb partnerországainak a vezetőivel. Ezek ugyanis a 52 Külügyi Szemle
