Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Arday Lajos: A "kelta tigris" - "skorpiók egy palackban". Az ír nemzeti identitásról
A „kelta tigris skorpiók egy palackban". Az ír nemzeti identitásról északi kettős - protestáns-unionista és katolikus-nacionalista - megítéléséhez: a legfontosabb s több mint szimbolikus jelentőségű aktus volt, hogy a nagypénteki egyezmény részeként - törölték az ír alkotmánynak a sziget egységére és oszthatatlanságára vonatkozó cikkelyét, így a köztársaság lemondott területi igényéről. Igaz, az egyezmény hétévenként népszavazást irányoz elő a hovatartozás kérdéséről, s kimondja: „Észak-ír- ország egész lakosságának születési joga, hogy írnek, britnek vagy mindkettőnek vallja és fogadtassa el magát." A brit és az ír állampolgárság megmarad, az országrész státusának megváltozása esetén is. Elismerték az ír, az ulsteri skót és a különböző etnikai közösségek (kínai és szikh) nyelvei iránti tisztelet fontosságát. A brit kormány határozott lépést tesz az ír nyelv (használatának) előmozdítására. Külön testületet hoztak létre az ír és az „ulster-skót" nyelv és kultúra fejlesztésére és használatának bátorítására.61 A köztudatban úgy él, hogy a kelta-gael-írek a sziget őslakói. A kelet-közép-európai eredetmondákhoz hasonlóan („ki volt itt előbb?") létezik egy északi, ulsteri-skót kontinuitás-elmélet is, amely erősen él az unionista tudatvilágban. Eszerint a (presbiteriánus) skótok nem a 17. századi betelepítéssel (Plantation) kerültek az ír sziget északkeleti részébe, hanem - mesékkel, mondákkal bizonyíthatóan62 - már a vaskortól ott élnek. Ennek az ulsteri skót kultúrának a népességét a később érkezett kelta-írek visszaszorították a mai Antrim és Down grófságok területére (ahol ma is ők alkotják a többséget).63 Arra nézve, hogy Észak-írország 1,5 milliós népessége egy vagy két etnikai csoportot alkot, megoszlanak a vélemények. Kevin Boyle a kulturális homogenitást hangsúlyozza: nyelvileg nincs egymástól eltérő protestáns és katolikus dialektus, sem mezőgazdasági művelési módok, háztípusok, ételek, és a családi élet is ugyanolyan mindkét oldalon. Az emberek életében a vallás szerepe, az egyházi szertartásokon való részvétel aránya is hasonló: Észak-írország az Egyesült Királyság legvallásosabb országrésze; a nagy különbség nem az ottani protestánsok és katolikusok, hanem Ulster és a brit „mainland" között van.64 A nemzeti identitás, hovatartozás esetében már nagyok a különbségek. 1994-ben brit ír északír ulsteri protestánsok 71 százalék 3 százalék 15 százalék 11 százalék katolikusok 10 százalék 62 százalék 28 százalék A „bajok" hatására a protestánsok körében nőtt a brit és csökkent az (észak)ír tuda- túak aránya; ez utóbbi 1968-ban még húsz százalékon állt. Figyelemre méltó, hogy minden tizedik katolikus britnek vallotta magát.64/a Egy másik felmérés szerint is szélesebb, mintegy három százalékkal, az unionisták, mint a protestánsok tábora. A fentiek alapján Boyle két következtetésre jut: • Észak-írország soha nem volt, s ma sem integráns része az Egyesült Királyságnak; • A katolikusok többsége sem tekinti hazájának a jelenlegi ír államot; jelentős hányaduk elfogadja Észak-írország, mint az Egyesült Királyság része, jelenlegi státusát.65 2006. ősz-tél 13
