Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Arday Lajos: A "kelta tigris" - "skorpiók egy palackban". Az ír nemzeti identitásról
Ar day Lajos Ezt a - szélsőségesek számára elfogadhatatlan - állítást más elemzések is alátámasztják. A második világháború utáni, viszonylag békés években gyengült a protestáns-katolikus szembenállás: közös érdekük volt a növekvő jólétben való részesedés. Bár megmaradt a katolikusokkal szembeni megkülönböztetés az alkalmaztatásban és a politikai jogok terén, még mindig jobban éltek, mint déli honfitársaik. Ezért vallottak kudarcot az IRA akciói az ötvenes években.66 „A katolikusok elfogadták a politikai status quót a javuló életkörülményekért cserében."67 Az ír Szabadállam megalakulásától a mai napig Északon alacsonyabbak az adók, jobbak a szociális szolgáltatások, fejlettebb az infrastruktúra, jobb a lakáshelyzet - erről az odautazó személyesen is meggyőződhet.68 1969 után Londonból, 1973 után Brüsszelből is extrapénzek ömlöttek Észak-Irországba, a konfliktus gazdasági-társadalmi okainak felszámolására.69 Jóllehet a helyi kuratóriumokban együtt dolgoznak a Sinn Féin és az unionista pártok küldöttei, ez utóbbiak úgy vélik, az EU inkább a nacionalistákat segíti. A program írbarát, brüsszeli vélemények szerint is. Paisley ennél élesebben fogalmaz: az uniós támogatások célja Észak-Irország és Nagy-Britannia kapcsolatainak szétrombolása.70 A példa nélkül álló nagyméretű és eredményes pénzbeli és politikai támogatás hatására - melyben az Egyesült Államok is tevékenyen részt vesz - Észak-írországban erősödik a „zöld unionizmus."71 „A katolikus népesség kombinálni akarja írségét a britség előnyeivel."72 Ez a megállapítás elsősorban az egyre izmosodó katolikus középosztályra érvényes, amelynek jó esélye van arra, hogy belátható időn belül átvegye az országrész gazdasági-politikai irányítását.73 Ez a középosztály támogatja a mérsékelt szociáldemokrata SDLP-t, míg Belfast és Londonderry katolikus munkástömegei, a nyugati határvidék kisfarmerei többségükben a Sinn Féinre szavaznak. A másik oldalon az Orániai Rend felvonulói és Paisley „Free Presbyterian Church"-ének hívei is az alacsony képzettségű és jövedelmű munkások, kisemberek, vidékiek köréből kerülnek ki. E „proletár protestantizmus" (G. Schöpflin kifejezése) megmozdulásai a változásokban addigi helyzetüket, életformájukat veszélyeztetve látók félelmeit fejezik ki.74 Míg korábban a kivándorlók többsége katolikus volt, az elmúlt harminc évben a fiatal protestánsok hagyják el szülőföldjüket, tanulnak brit és amerikai egyeteken, és telepednek le a tengerentúlon. Délen az IRA támogatottsága - a határvidéket leszámítva - két százalék körüli, elhanyagolható. (Az 1989-es választásokon a Sinn Féin a szavazatok 1,2 százalékát kapta.) Bár együtt éreznek északi katolikus nemzettársaikkal, a hetvenes évek közepétől a régi típusú irredentizmust a megnövekedett önbizalomból is táplálkozó józanabb és türelmesebb szemlélet váltotta fel. A köztársaság polgárait felháborították és undorral töltötték el azok a terrorista atrocitások, melyeket a nevükben követtek el. 74/,a Szembesültek az őket is érintő negatív következményekkel: a megnövekedett biztonsági költségekkel, a vissza14 Külügyi Szemle
