Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Arday Lajos: A "kelta tigris" - "skorpiók egy palackban". Az ír nemzeti identitásról
Arday Lajos A lakosságszám nő, és rohamosan emelkedik az életszínvonal. Az életszínvonal emelkedését, a családok jólétének növekedését mutatja, hogy egy dublini lakótelep iskolás gyerekeinek több mint a fele nyári vakációját Spanyolországban töltötte.43 Az anyagi jólét mellett az EK/EU-tagság mélyreható és visszafordíthatatlan tudati változást, átalakulást eredményezett. A tanulmányok egybehangzó, már-már közhely- szerű megállapítása, hogy nemcsak a gazdaságban, hanem a fejekben is véget ért az Angliától való függés, megerősödött az ír nemzettudat, az „írség", amely jórészt a függetlenség 80 éve alatt fejlődött ki, a saját állam és intézményei hatására.44 G. FitzGerald jól látta, hogy „az EEC-tagság pszichológiai felszabadulás lesz".45 „Uniós tagságunk egybeesett nemzeti önbizalmunk növekedésével, identitásunk megerősödésével és a nemzetközi életben játszott szerepünk felértékelődésével.'46 „Írország számára a tagság modernizációt hozott, foglalkoztatottságot, munkát és piacot, s azt, hogy gazdaságilag és társadalmilag lépést tartunk Európával."47 Az is megfogalmazódik, hogy Európa egyensúlyt jelent(ett) a rájuk nehezedő britamerikai kulturális-civilizációs nyomással szemben. Annál is inkább, mert Írország a legamerikanizáltabb ország Európában.48 A tagság 30 évének további (tudati) tanulságai: „Ha Írország valóban ír akar lenni, először európaivá kell válnia." (Tom Kettle) Ennek némiképp ellentmond az a felismerés, hogy „csak akkor járulhatunk hozzá (a közös) Európához, ha (oda) saját jellegzetességeinket, saját értékeinket, saját identitásunkat visszük... Az európai nyitottság afelé terel bennünket, hogy megtartsuk írségünket, és Európa az a viszonyrendszer, amiben még kényelmesebben önmagunk lehetünk."49 Az életkörülményekkel természetesen ez az „írség" is megváltozott: „az EU-tagság eredményeként az átlag ír férfi és nő világiasabb, materialistább, elnézőbb/mindent megengedőbb (more permissive) és individuálisabb lett."50 Nem lebecsülendő szerepe volt ebben a folyamatban a felsőoktatás tömegessé válásának: az 1960-as ötezerről mára hatvanezerre nőtt az abban részesülők száma, s mind többen folytatnak részidős egyetemi és posztgraduális tanulmányokat a kontinentális Európa tan- és tudományos intézményeiben.51 Az ír külügyminisztérium egyik kiadványa szerint „hatalmas mértékben voltunk és vagyunk haszonélvezői európai uniós tagságunknak, s ugyanakkor építően járultunk hozzá az unió fejlődéséhez. Az ír nép egyre inkább úgy néz az Európai Unióra... mint jövőnk integráns részére. Jómagunkat egyre többen tekintjük európaiaknak."52 A terjedő szekularizáció és annak ellenére, hogy 1972-ben törölték az alkotmányból a katolikus egyház különleges helyzetét rögzítő cikkelyt, Írország alapvetően katolikus ország ma is, ahol a családi nevelés és az egyház befolyása érvényesül a házasság-válás és a családi élet kérdéseiben. Egy 1989-es Eurobarometer-felmérésnek arra a kérdésére, hogy mi az a nagy ügy, amelyért vállalná a bajokat és a kockázatot s áldozatot hozna, az írek 35 százaléka nevezte meg a „vallásos hit"-et, míg a közösségi átlag 12 százaléka volt.53 10 Külügyi Szemle
