Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Gecse Géza: Régi és új elemek az orosz külpolitikai gondolkodásban Gorbacsovtól Jelcinig
Régi és új elemek az orosz külpolitikai gondolkodásban Gorbacsovtól Jelcinig hercegnek a mellszobra állt, akinek jelmondata az volt: „Oroszország nem duzzog, hanem összeszedi magát."120 Primakov tanulmányában abból indult ki, hogy: „Megszűnt a nagy blokkok konfrontációja, de ez nem jelenti azt, hogy a demokratikus elvek automatikusan érvényre jutottak a nemzetközi kapcsolatokban... Kiterjedt a regionális konfliktuszóna, megjelent a terrorizmus. A kétpólusú világrend... többpólusúvá vált. A Varsói Szerződés, majd a Szovjetunió felbomlása után a kelet-európai országok többsége feladta korábbi orientációját, Oroszországgal... lazább kapcsolatot tart. Oroszország és a FÁK... véletlenszerű kapcsolatban vannak egymással." Primakov úgy látja, hogy Nyugat-Európában az „eurocentrizmus" iránti vonzalom fokozatosan felülkerekedik az euroatlanti integráción. Japán pozícióinak megszilárdulásával párhuzamosan lazul Európa katonai-politikai függősége az Egyesült Államoktól. Primakov megállapítja, hogy Kína önállósága megerősödött. Mindezek alapján arra a következtetésre jut, hogy: „egyelőre nem állíthatjuk, hogy a többpólusú világ már kialakult," sőt arról sem beszélhetünk, hogy a nemzetközi kapcsolatok jellege átalakult volna. Az új világrendre való áttérés feltételeiről beszélve a reálpolitikai iskola híveinek álláspontjából indul ki: „A szándék... a politikában... változó érték, miközben... a potenciál nagyon is állandó."121 Emlékeztet arra, hogy: 1989-1990-ben a nyugai államok... ígéreteket tettek a Szovjetuniónak arra, hogy Németország egyesítése esetén nem kerül sor a NATO érdekszférájának keleti irányú kiterjesztésére.122 (Az 1990-es esztendőre az oroszok és az amerikaiak egészen másként emlékeznek. Az amerikai diplomaták határozottan állítják, hogy szó sem volt ilyesmiről, hiszen nekik csak Németország jövőjéről volt felhatalmazásuk tárgyalni, a NATO-éról nem.)123 Primakov kitér a nemzetközi terrorizmus visszaszorításának feladatára is, amelynek ellátására az ENSZ kereteit tartja a legjobbnak.124 Nem igaz, hogy a hidegháborúból egyes országok győztesen, egyesek pedig vesztesen kerültek volna ki, hisz a vasfüggöny mindkét oldalán (az oroszok és a nyugatiak - G. G.) közös erőfeszítéssel szabadultunk meg a konfrontációs politikától. Szükség van a nemzetközi közösség akcióinak koordinálására a konfliktusok rendezése, a fegyverzetcsökkentések terén, továbbá a biztonság humanitárius, jogi komponenseit erősítve támogatni kell azokat az országokat, amelyeknek a fejlődése nehézségekbe ütközik.125 Amellett, hogy Oroszország örül a daytoni rendezésnek, hisz békét hozott Bosznia- Hercegovinában, elégedett a Dnyeszter menti térségben, Abháziéban, Dél-Oszétiában és a Hegyi Karabahban megteremtett tűzszünettel is. Megállapítja, hogy tartós béke egyelőre még nincs. A palesztin, a szíriai és a libanoni térségben a „területért békét" elv alapján az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataira építve lehet sikereket elérni. Primakov megállapítja, hogy az 1996. szeptember 14-i választások után Bosznia-Hercegovinában megnőtt a tartós béke esélye, de nem zárható ki egy újabb konfrontáció kirobbanása sem.126 Kijelenti, Oroszország is hajlandó hozzájárulni a várhatóan tartós 2006. tavasz-nyár 207
