Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)

2006 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Gecse Géza: Régi és új elemek az orosz külpolitikai gondolkodásban Gorbacsovtól Jelcinig

Régi és új elemek az orosz külpolitikai gondolkodásban Gorbacsovtól Jelcinig múlva... azok, akik a Csendes-óceántól az Urálig terjedő területen élnek majd, kínaiul fognak beszélni"6I Zsirinovszkij a pánszláv ideológiából is vesz át egyszerűen érthető mondatokat,62 azonban ebben ki is merül e doktrína iránti elkötelezettsége. Főként belpolitikai üzenete van annak, hogy Oroszországot egységes, erős államnak akarja látni, amely nem osztható „Ukrajnákra, belorussziákra, tatársztánokra, jakutiákra, de semmi másra sem."63 Igen jellegzetes, hogy - talán ezzel összefüggésben is - meleg sza­vakkal emlékezik meg Sztálin kegyetlen nemzetiségi politikájáról.64 Nyilván belpolitikai okai vannak, hogy a kommunistákkal kapcsolatban az állás­pontja kifejezetten semleges 65 Az utolsó csapás délre című írásában írja le a kiutat, azt, hogy szerinte mit kell csi­nálni: „Oroszország... végrehajtja az utolsó nagy hadjáratát délre, kijut az Indiai-óceánra, hisz szövetségesként - Zsirinovszkij szerint - az oroszok szövetségesei délen az arabok lehetnek, mindenekelőtt Irak.66 Észrevehető, hogy az orosz külpolitika irányultságát tekintve Zsirinovszkij a pán- szlávokhoz, illetve az eurázsiaiakhoz képest a déli irányt tartja kifejezetten kedvező­nek. Koncepciója azért állt gyenge lábakon, mert a Szovjetunió évtizedes háborúja Af­ganisztánban már megmutatta e politika kudarcát, a világpolitika legdinamikusabban fejlődő térsége nem abban az irányban van, amerre Zsirinovszkij terjeszkedni szeretett volna. A Szovjetunió halott - Jelcin Oroszországa él! 1989-től kezdve Gorbacsovnak nem volt Kelet-Európa-politikája, és decemberben, ami­kor Málta szigetén Bush elnökkel találkozott, lényegében lemondott a térségről.67 Ez az egy évvel korábbi előzmények után nem volt különösebben meglepő. Barszenkov Gorbacsov kudarcának legfőbb okát abban látja, hogy nem ismerte fel a nemzeti kérdés „destruktív potenciálját a maga idejében", ami mély válságot idézett elő a társadalomban.68 1989 augusztusában zajlottak a baltikumi „élőláncos" tüntetések,69 Hegyi Karabahból, Moldovából és Grúziából pedig fegyverropogás hallatszott.70 1990 februárjában a visegrádi országok bejelentették, hogy a Varsói Szerződést fel kell oszlatni, ám a formális aktusra csupán 1990. július 1-jén Prágában került sor.71 Ezt megelőzően a szovjetek hozzájárultak Németország egyesítéséhez. Erre 1990. október 3-án a berlini fal lerombolásával a németek látványosan sort is kerítettek.721990 nyarán a NATO kijelentette, hogy nem tekinti a továbbiakban ellenségnek a Szovjetuniót.73 Az 1991. augusztusi katonai puccsot Borisz Jelcin jól fel tudta használni az orosz ha­talmi struktúrák megerősítésére és a „szovjet struktúrák" gyengítésére.74 2006. tavasz-nyár 2 01

Next

/
Oldalképek
Tartalom