Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Gecse Géza: Régi és új elemek az orosz külpolitikai gondolkodásban Gorbacsovtól Jelcinig
Geese Géza A Szovjetunió 1991-es decemberi feloszlatásakor az Oroszország területén élők nyertek is és veszítettek is. Az ország népessége csaknem a felére zsugorodott, viszont területi és gazdasági vesztesége nem volt ekkora mértékű.75 Ráadásul az ország lakosságán belül az oroszok száma - minden korábbinál nagyobb arányúra 84 százalék körülire növekedett.76 Igaz, jelentős, 25 millió körüli orosz diaszpóra jelent meg a volt Szovjetunió nem Oroszországhoz tartozó országaiban.77 1992 és 1993 állandó bizonytalanságot hozott a Kreml életébe. Jelcin rá volt szorulva a külföld támogatására, hisz nem lehetett tudni, hogy az ország feldarabolódása megáll-e az Orosz Föderáció határainál. A külpolitika térvesztését súlyosbította, hogy a korábbi szilárd pártirányítás helyett további párhuzamos struktúrák alakultak ki. A külügyminisztérium mellett FAK-ügyi minisztériumot hoztak létre, és az ország elnöke is kialakította saját külügyi kabinetjét. Kozirjev külügyminiszter is az elnöknek tartozott számadással.78 Miközben az európai hadszíntéren 1991 óta dúlt a boszniai háború, a volt Varsói Szerződéshez tartozó közép-európai országok területéről 1992 végéig kivonták a szovjet csapatokat.79 A Varsói Szerződés feloszlatása után logikus lett volna a NATO-t is megszüntetni, hisz a kétpólusú világ, a két nagy tömb szembenállásának megszűnte után semmi nem látszott indokolni a NATO európai jelenlétét. így gondolták ezt kezdetben az Atlantióceán túlpartján az amerikaiak is. Ezzel szemben a visegrádi országok 1992 nyarán hivatalosan kérték a teljes körű NATO-tagságot, ez nemcsak az oroszokat, hanem az amerikaiakat is meglepte.80 A NATO-bővítés mellett szólt, hogy az 1991-ben mészárlásokba torkolló boszniai válságban az Európai Unió nem rendelkezett az atrocitások megfékezéséhez szükséges eszközökkel.81 1992 nyarán új szó született mindarra, ami Boszniában zajlott: etnikai tisztogatás.82 Oroszország ugyanebben az időszakban, vagyis az után, hogy 1992 januárjától Borisz Jelcin kezébe került a főhatalom, továbbra is meglehetősen amorf állam benyomását keltette. 1992 közepén itt is új szó született: a közel-külföld, amely az egykori Szovjetunió nem oroszországi részét jelentette. 1993-1994 folyamán Oroszországban dúlt az alkotmány vita,83 a helyzetet 1994 decemberétől csak súlyosbította a csecsen háború. 1992 januárja és 1993 októbere között az elvi lehetőség adott volt ahhoz, hogy az ország az orosz nemzeti ideológia mentén rendezkedjen be. Ebbe beletartozott volna az új orosz határok kiigazítása, az azok mentén élő oroszság egyesítése, az ukrán-orosz-fe- hérorosz egység kialakítása. Azonban ezek az elképzelések konfrontálódtak az orosz politikai osztály ekkor még meghatározó törekvéseivel. Egészen biztos, hogy az orosz nacionalista alternatíva konfliktust idézett volna elő Oroszország etnikai kisebbségeivel, ami Oroszország szövetségi rendszerének a szétzilálódásával fenyegetett. A kommunisták a teljes szovjet térséget helyre kívánták állítani, s ezzel Oroszország nemcsak 202 Külügyi Szemle
