Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Szebelédi Kata: Az államalkotó finnugor népek felelősségéről, avagy az oroszországi finnugor népek helyzetének komplex kezelése az EU programjai segítségével
Az államalkotó finnugor népek felelősségéről választását a felelősség érzékeltetésén, a már most is rendelkezésre álló sokféle megoldási mód bemutatásán kívül semlegessége, a magyar politikaformálók minden tagja általi vállalhatósága is indokolta. A némiképp újszerű témaválasztás hozzájárulhat a magyar külpolitika előtt álló horizont szélesítéséhez is. A sokrétű lehetőségek felvázolásával bizonyítani kívánom, hogy Magyarország a számára fontos kérdések, akciók átgondolt bemutatásával, menedzselésével olyan politikai tőkét szerezhet magának, amellyel kikerül az új, a „tanuló", „határ menti" tagállamok helyzetéből, és kezdeményező, megbízható tagállamként ismerik el. Az oroszországi finnugor népek felkarolása, helyzetük jobbítása a lehetőségek felismerésével, kihasználásával alátámaszthatja, hogy az uniós tagság kiaknázása új eszközrendszert jelent a kevésbé áttételes nemzeti érdekek képviseletére is, egyidejűleg szélesítheti a nemzeti érdekek eddig ismert katalógusát. A kérdés elfogadtatásának lehetőségei A finnugor tagállamokban Finn és észt részről megvan a szándék a közös fellépésre, mint azt Arnold Rüütel észt és Tarja Halonen finn köztársasági elnöknek a IV. Finnugor Világkongresszus keretében elhangzott nyilatkozata is alátámasztja. Arnold Rüütel a kisebbség fogalmának meghatározását és az anyanyelvhasználatot mint a nemzettudat megőrzésének legfontosabb eszközét emelte ki, amikor kifejezte reményét, hogy a finnugor népek anyagi és kulturális megsegítésére sikerül európai uniós támogatást szerezni. Tarja Halonen fontosnak tartotta, hogy finn-észt-magyar összefogással sikerüljön megértetni az EU tagállamaival, hogy az Európai Unió feladata a kis kulturális csoportok identitásának megőrzése. Közösen kell azon dolgoznia e három országnak, hogy az Európai Unió és Oroszország együttműködése a korábbinál erőteljesebb legyen, és így a kisebbségi kérdéseket is jobban lehessen kezelni. A többi tagállamban A három finnugor tagállamnak nem új utakat kell törnie az Európai Unió intézmény- rendszerében és az EU-orosz viszonyban. Ezt alátámasztandó érzékeltetni kívánja a tanulmány, hogy az Európai Unió hatályos alapszerződései, az uniós kül- és biztonság- politika eszközei, az Oroszországgal kötött eddigi megállapodásai jelen formájukban is lehetővé teszik eme sajátos szempont megjelenítését, azaz a már meglévő rendszerben zajló programok is gazdagodhatnak az úgynevezett finnugor szempont érvényesítésével. E tulajdonság hangsúlyozása az uniós politikák, programok földrajzi megoszlása iránt nagyon érzékeny tagállamoknak is elfogadhatóvá teszi a kezdeményezést. így elkerülhető a régi-új, északi-déli tagállamok között a források megosztásáért, felhasználási módjáért folytatott, a különböző programok megvalósítását gyakorta megnehezítő, adott esetben ellehetetlenítő vita. Továbbá megkönnyíti a kezdeményező szerep 2006. tavasz-nyár 173
