Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Szebelédi Kata: Az államalkotó finnugor népek felelősségéről, avagy az oroszországi finnugor népek helyzetének komplex kezelése az EU programjai segítségével
Az államalkotó finnugor népek felelősségéről, avagy az oroszországi finnugor népek helyzetének komplex kezelése az Európai Unió programjainak segítségével Szebelédi Kata „Oroszország területén a vótok gyakorlatilag szinte eltűntek; izsórok vannak nagyon kevesen, illetve Nyugat-Szibériában az enyeszek, akiknek a száma kétszáz-háromszáz körül van. A többiek aztán már nagyobb lélekszámúnk, mert a vogulok nyolcezren vannak. Az osztjákok, a hantik vannak huszonötezren - körülbelül a felük beszéli a nyelvet, jó esetben. Azt mondják, hogy azoknak a népeknek van esélyük arra, hogy megmaradnak, fennmaradnak, akik viszonylag egységes nyelven beszélnek, és a lélekszámúk eléri a harmincezret." ( www.radio.hu ) A z Európai Unió három finnugor tagállama (Észtország, Finnország, Magyarország) lehetőségeihez mérten eddig is támogatta az oroszországi finnugor népek ügyét. Bár a történelmi régmúltban elszakadt közösségi szálakról van szó, a finnugor gyökerekkel rendelkező Magyarország nem feledkezhet meg eredetéről, származásáról és az ezzel kapcsolatos kötelezettségeiről, feladatairól.1 Jelen írás bátorítani kívánja az Európai Unió finnugor tagállamait, hogy ne feledkezzenek el kulturális, nyelvi identitásuk közös gyökereiről. Kínáljanak mintát, megoldási lehetőségeket, és közös összefogásukkal az Európai Unió, valamint Oroszország viszonyának erősítése közben, a politikai napirend befolyásolásával, a meglévő, továbbá újonnan alakuló eszköztár formálásával lépjenek fel az önálló államisággal nem rendelkező oroszországi finnugor népek nyelvi, kulturális örökségének, önazonosságának megőrzése, életfeltételeik javítása érdekében. Egy olyan problémakör sikeres „menedzselésének" lehetséges módjait vázolom fel, ahol a jelzett felelősség vállalása nem magányos tetteket igényel, hiszen az igazi feladat és lehetőség az, hogy Magyarország a finnugor tagállamok sajátos koalíciójának bátorításával, a közös összefogás, az összehangolt fellépések megteremtésével az átalakuló EU-orosz kapcsolatok napirendjére vetesse ezt a kérdést. A tanulmány egyetlen kérdés lehetséges komplex kezelését mutatja be, ami egyúttal lehetővé teszi azt is, hogy aktivizálja a magyar külpolitikai gondolkodást és gyakorlatot, hogyan, milyen átfogóan kezelt programokkal vihet sikerre kiemelten fontosnak tartott kérdéseket egységes egészként kezelve az érdekérvényesítést a brüsszeli adminisztrációban, a kétoldalú kapcsolatokban, valamint a külpolitika uniós színterén. A kérdés ki272 Külügyi Szemle
