Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - ELMÉLET - Marton Péter: Államkudarcok, elrettenthetetlenség, ellenséges hátországok - Empirikus felfedezőúton Cooper világaiban
Államkudarcok, elrettenthetetlenség, ellenséges hátországok ugandai hadsereg célja, hogy az ADF-et és az LRA-t megfossza egy potenciális kongói hátországi területtől, ahol azok bázisokat alakíthatnának ki - a megszállt területek pufferzónaként szolgálnak tehát. 1998 előtt az is több ízben előfordult, hogy a szudáni hadsereg felhasznált félreeső kongói repülőtereket, hogy a Dél-Szudánban fegyveres harcot folytató Szudáni Népi Felszabadítási Mozgalom/Hadsereg hátába dobjon át csapatokat, és onnan kezdeményezzen hadműveleteket, és mivel az SPLM/A-nak Uganda hagyományos támogatója, így annak védelmét is szolgálja Uganda kongói jelenléte. Ruanda kongói tevékenységének kezdete ténylegesen már 1998 előttre datálható. Miután a Habyarimana-rezsim elbukott Ruandában, az egykori Ruandái Fegyveres Erők (francia rövidítéssel FAR) és az Interahamwe-milicisták jelentős része Kongóba menekült. Az új ru- andai vezetés ezért segítette Laurent Kabila hatalomra jutását Kongóban, Kabila azonban idővel támogatni kezdte egykori szövetségesének legfőbb ellenfeleit. Ruanda is bevonult tehát Kelet-Kongóba, hogy ott biztonsági övezetet létesítsen, és az ellenséges fegyveres csoportoknak megnehezítse a kapcsolattartást a Ruandán belüli elemekkel (az ICG megfogalmazásában Kongó „kiterjesztett csatatérként" funkcionál a ruandai konfliktusban). A két beavatkozás humanitárius következményei miatt gyorsan hírhedtté vált. A kongói konfliktusban immár hagyományosnak mondható eszközök itt is felbukkantak. Etnikai tisztogatás; milíciák felfegyverzése, ami a politikai hatalom további szélsőséges fragmentálódásához vezetett Kongón belül; a gyakori fosztogatás; továbbá a gyerekkatonák elterjedt bevetése a különböző milíciákban. Ruanda és Uganda rengeteg bírálatot kapott azért is, mert jelentős részben kongói természeti erőforrások kiaknázásával finanszírozták hadműveleteiket. Szegény, döntően segélyfüggő afrikai országokról lévén szó, ezt elsősorban autonóm cselekvőképességük megőrzésének igénye magyarázza. Macedónia vs. NLA. Helyszín: Macedónia-Koszovó határvidék. Vizsgált időszak: 2000-2001 Macedónia területén 2001-ben meglehetősen rejtélyes körülmények között vette kezdetét az a változó, jellemzően alacsony vagy közepes intenzitású fegyveres konfliktus, mely végeredményben az ochridi megállapodáshoz, illetve annak folyományaként a macedóniai albán kisebbség jogainak bővítéséhez vezetett. E konfliktus történelmi gyökereiről szólni e tanulmányban, tekintettel a számos könnyen beszerezhető kiváló monográfiára, melyek a Balkán történelmével, illetve Jugoszlávia széthullásával foglalkoznak, talán felesleges volna.47 A konfliktus kitörésekor az alábbi körülmények voltak meghatározók: • Egyes feltételezések szerint 1999-ben és 2000-ben az Egyesült Államok titkosszolgálatai koszovói albán fegyvereseket képeztek ki, hogy Dél-Szerbiába beszivárogva destabilizálják a Milosevic-rezsimet. Milosevic 2000. októberi bukása után 2006. tavasz-nyár 155
