Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Csoma Mózes: Dél-Korea: a pártpolitikai konfliktusok és a félsziget megosztottsága
Dél-Korea: a pártpolitikai konfliktusok és a félsziget megosztottsága Csorna Mózes A dél-koreai belpolitika a múlt század hatvanas évei óta kétpólusú. A jobboldali katonai diktatúra évtizedei alatt a demokratikus ellenzék nem jutott képviselethez, az elfojtott indulatok a tömeges diáktüntetéseken robbantak ki. A tanulmány célja bemutatni a politikai törésvonalak kialakulását abban az országban, amely maga is évtizedeken keresztül egy világméretű törésvonal határa volt. Célja továbbá az is, hogy bemutassa a pártpolitikai konfliktusok mentén kibontakozó új jelenségeket: a hagyományosan jobboldali közegben immár második ciklusát töltő balközép kormány- oldalt, illetve a konfuciánus gyökereket nagy tiszteletben tartó társadalomban a gyengébbik nem képviselőinek folyamatos előtérbe kerülését.1 A koreai háború utáni tekintélyuralmi rendszer kialakulása A koreai háború (1950-53) utáni éveket a félsziget déli részén Li Szin Man (Rhee Syng- man) államfő szélsőségesen konzervatív uralma határozta meg. A középkori önkényuralkodókra emlékeztető politikus nem törődött a társadalom kilencven százalékát érintő ellátási nehézségekkel, sőt hatalmának megszilárdítása és továbbnövelése érdekében egy szűk nagytőkés réteg kiépítését kezdte meg. A kiválasztott családok olcsón hozzájuthattak a volt japán tulajdonokhoz, majd hiteleket és importengedélyeket kaptak. A kormányzat ráadásul kettős devizaárfolyamot állapított meg: a favorizált családok olcsó áron kaptak konvertibilis fizetőeszközt az import nyersanyag beszerzéséhez, az exportból származó bevételt viszont a drágábbik árfolyamon válthatták be. Ez a politika egyes családok gyors meggazdagodásához vezetett, így jött létre például a Samsung vállalatcsoport is. A társadalom kilencven százaléka azonban kimaradt mindebből, ezért növekedett az általános elégedetlenség. Az ellenzéki hangvételű orgánumok rövid úton a kormányzat tiltólistájára kerültek. A Donga llbo (Napi Kelet-Ázsia) című napilap publicisztikái hamar kivívták a hatalom rosszallását, ezért a napilap átmenetileg felfüggesztette működését. 2006. tavasz-nyár 127
