Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Hernádi András: Az Európai Unió 2004-es bővülése - japán szemmel
Az Európai Unió 2004-es bővülése -japán szemmel közép- és kelet-európai munkásokkal kell versenybe szállniuk, akik alacsonyabb bérekért és rosszabb körülmények között dolgoznak. Ezért - mondja Hoshino - a szociáldemokrata pártok, a szakszervezetek, a munkaadók szövetségei, a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és az Európai Bizottság úgy próbálják közösen megvédeni társadalmi modelljüket, hogy [azt is] kiterjesztik Közép- és Kelet-Európára [Hoshino, 2004,5]. Érvelése szerint (azonban) „a részvényesek jogait a közép-európai országokban jobban védik, mint Nyugat-Európában, részben azért, mert az átmenet folyamata olyan befektetési bankok és tanácsadó cégek irányításával zajlott le, amelyek az angol-amerikai vállalatirányítás és pénzügyi rendszer hívei", [...] „biztonságpolitikájukat tekintve nagymértékben függnek az Egyesült Államoktól", és „a vállalatvezetés és az alkalmazottak közötti kapcsolatok a közép- és kelet-európai országokban inkább emlékeztetnek az angol-amerikai, mint a nyugat-európai modellre." Megítélésem szerint Hoshino talán elsietve jutott arra a megállapításra, hogy „Közép- és Kelet-Európábán az emberek közelebb érzik magukhoz az Egyesült Államokat, mint Nyugat-Európát", és „az összeomlás szélén álló nyugat-európai társadalmi modellt nehéz lenne átültetni Közép- és Kelet-Európába. Valószínűbb, hogy az EU közép-és kelet-európai bővülése fenyegetést fog jelenteni a nyugat-európai országok szociális modelljére" (uo. 6-7. o.). Tanulmányában egy helyütt odáig is elment, hogy kijelentette: „Európa hagyományos társadalmi modelljének erózióját" a bővülés annak ellenére is fel fogja gyorsítani, hogy a nyugat-európai országok „a bővítés stratégiájával kívánták megvédeni" (uo.). Hoshino végkövetkeztetése szerint „valószínűleg az európai [sic! -, jelző nélkül - H. A.] országok és vállalatok versenyképességét folyamatos reformok és átalakítások fogják erősíteni, de csak a jóléti rendszer és a társadalmi szolidaritás rovására. A globális gazdaságot jellemző erősödő versenyben számos nyugat-európai országban válik egyre nehezebbé, hogy egyensúlyt teremtsenek a versenyképesség javítása és a társadalmi szolidaritás fenntartása között (uo. 9. o.). A japán Európai Uniós Tanulmányok Szövetségének Az EU keleti bővülése címmel 2004 őszén, Tokióban megtartott szimpóziumán az előadók a bővülés néhány speciális kérdését is tárgyalták. Az alábbiakban röviden - csupán összefoglaló jelleggel - idézzük e referátumok fő gondolatait. A Ciprus-problémát illetően Kokubo [2004, 310] arra a következtetésre jutott, hogy „a Ciprusi Köztársaság tagsága, amennyiben továbbra is fennmarad a sziget két [görög és török] közösségre osztottsága, visszás helyzetet teremt az EU-nak", és „ha az EU reménykedik a sziget újraegyesítésében, akkor Törökország tagságát sem ellenezheti. Vagyis Ciprus belépése pozitív hatással lehet a földközi-tengeri térség keleti részének stabilizálására azáltal, hogy a Ciprus-problémával egyidejűleg megoldja a török tagság, illetve a görög-török ellentétek kérdését is." Suzuki [2004, 312] arra hívta fel a figyelmet, hogy „a bővülés gondokat okozhat Európa védelmi képességének javítása szempontjából. Érvelése szerint „nem csak arról van szó, hogy a tagjelölt országok műszakilag fejletlenebbek, mint a régebbi tagok, hanem arról 2006. tavasz-nyár 119
