Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Hernádi András: Az Európai Unió 2004-es bővülése - japán szemmel
Hernádi András mékek körére, amelyeket a csatlakozó országok a szokásos tisztességes kereskedelem gyakorlatának részeként korábban már elfogadtak; és- az EU-Japán kölcsönös elismerési megállapodás (MRA) olyan módosítását, amely azt a csatlakozó országokban is tökéletesen alkalmazhatóvá teszi.9 Végül, az EU kibővülésének az Azsia-Európa-párbeszéd jövőjére gyakorolt hatását illetően Kimura úgy vélte, hogy „az várhatóan a tíz új országnak az ASEM-hez való csatlakozásához fog vezetni, ami pedig az ázsiai országokkal való együttműködésüket és szorosabb kapcsolataikat fogja bátorítani." Végezetül azonban ő is megfogalmazott néhány japán aggályt a tekintetben, hogy milyen irányt vehet az EU [fejlődése], különösképpen az akkor még csak az előkészítés fázisában lévő európai alkotmány és annak ratifikálása ügyében. Igen gyakorlatiasan közelítve a kérdéshez, kijelentette: „A világ többi részének kell majd hozzáigazodnia az európai fejleményekhez, mivel egy egyesült Európa mind gazdaságilag, mind pedig politikailag a világ egyik főbb szereplője lesz."10 Haba Kumiko, a tokiói Hősei Egyetem - egyébként magyarul is beszélő - professzora úgy gondolja, „az EU kibővülése nemcsak regionális együttműködést jelent Európában, hanem új nemzetközi hatalmi ellensúlyt is az Egyesült Államokkal szemben" [Haba, 2004, 6]. E tekintetben a világ három új központjáról beszél, nevezetesen az USA-ról (amely annyiban új, amennyiben egyedüli nagyhatalommá vált), Kínáról és Japánról (utóbbit azért nevezi újnak, mert korábban a tíz ASEAN-tagországgal együtt tekintették annak). Az EU-bővülés legfontosabb szakaszainak részletes bemutatása mellett néhány problematikus kérdést is tárgyal, mint például- a mezőgazdaság (a közös agrárpolitikai támogatások és a strukturális alapok elosztása);- a pénzügyek (az EU költségvetési programja);- a regionális és a strukturális politika;- a strukturális reform és- a munkaerő szabad áramlása megteremtésének átmeneti időszaka. A kelet-közép-európai kisebbségekkal kapcsolatos ismereteire támaszkodva Haba azokról a problémákról is szól, amelyek abból fakadnak, hogy „a schengeni fal akadályozza az EU új határain túl élő emberek szabad mozgását". E problémák közül ő az alábbiakat emeli ki: 1. a romániai magyar kisebbség kérdését és az úgynevezett státustörvényt; 2. Nyugat- és Kelet-Ukrajna kulturális és társadalmi különbözőségét; 3. Kalinyingrád (Königsberg) mint oroszországi exlávé ügyét, amelynek állampolgárai csak vízummal utazhatnak be Oroszországba.11 Hoshino Kaoru, a tokiói Kokugakuin Egyetem tanára az EU bővülését annak az európai szociális modellre gyakorolt hatása szempontjából elemezte. Legfontosabb megállapítása abban állt, hogy a Közép- és Kelet-Európa irányába tett taglétszámnövelés valószínűleg fel fogja gyorsítani a nyugat-európai szociális modellek erózióját. Hipotézisének hátterében azon meggyőződése húzódik meg, miszerint „a nyugat-európai munkásoknak olyan 118 Külügyi Szemle
