Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Hernádi András: Az Európai Unió 2004-es bővülése - japán szemmel
Az Európai Unió 2004-es bővülése -japán szemmel gát az Ázsia és Európa közötti párbeszéd és együttműködés elősegítésében, és kifejezték elkötelezettségüket az ASEM-folyamat erősítése iránt (uo. 4. o.). Ami a kétoldalú partnerséget illeti, a csúcstalálkozó résztvevői- örömmel üdvözölték a múlt évi csúcs óta mindkét oldalon végbement jelentős előrelépést a kétirányú közvetlen tőkebefektetések előmozdítására hivatott beruházási keretegyezmény megvalósításában5;- hangsúlyozták a tudományos együttműködés fejlesztésének fontosságát, tekintettel a kutatás és a technológiai újítások terén történő ambiciózus partnerség kialakítására; és- sürgették, hogy az akcióterv folyamatos megújításával válaszoljanak a közös kihívásokra (például az energiafelhasználás hatékonyabbá tételével Ázsiában; a pénzpiacokra, a szállítás biztonságára vonatkozó eszmecserék megszervezésével; valamint iparpolitikával, valamint az EU és Japán közötti ipari együttműködéssel [JPS, 2005,4-5]. b) Vélemények az üzleti szférából Japán egyik vezető angol nyelvű napilapja, a The Japan Times az EU bővülésének napján, 2004. július elsején megjelent szerkesztőségi cikkében úgy fogalmazott: „Egy dolog nyilvánvaló: Kelet és Nyugat találkozik egymással, maga mögött hagyva hideg- háborús megosztottságát. Egy nagyobb Európa már nem álom többé. Úgy tűnik, a megnövekedett EU előtt álló kihívásokat két szóval lehet definiálni: egység és különbözőség [...] A fő kihívás az, hogy e két ikercélt oly módon kövessék, hogy általa a békét és a fellendülést ne csupán Európában, hanem az egész világon is elősegítsék. Ehhez elengedhetetlen, hogy csökkentsék az unión belüli gazdasági és egyéb különbségeket, mindenekelőtt a régi (gazdagabb) és az új (szegényebb) tagországok között." Majd hozzátette: „Az a tény, hogy nyolc [új] tag korábban a szovjet tömbhöz tartozott, azt jelenti, hogy Európában egy szélesebb háborúellenes közösség van kialakulóban, amely a tartós béke alapjait teremtheti meg egy olyan térségben, amely két világháborún ment keresztül." A cikk azt is hangsúlyozta, hogy „az új tagállamok viszonylag alacsony jövedelemszintjei - az átlagos egy főre jutó GDP a 15 korábbi tagénak csupán a negyven százaléka - az instabilitás potenciális forrását jelentik. Az egyik súlyosabb aggodalmat a szegényebb országok olcsó munkaerejének beáramlása okozza. Az új tagországokból való bevándorlók özönétől megriadva az EU 15 régi tagja közül sokan nemrégiben olyan, az álláslehetőségek, a jobb élet iránti reményeket összetörő elképzelésekkel álltak elő, hogy még legalább hét éven át várnának munkaerőpiacaiknak az újonnan érkezettek előtti megnyitásával." Mintegy a későbbi problémákat előre felismerve a lap azt is megemlítette, hogy „az EU keleti kibővülése valószínűleg további előnyökkel és nehézségekkel jár majd. 2007-ben várhatólag további két ország - Bulgária és Románia - is csatlakozni fog. Ugyancsak bejutásra vár az iszlám Törökország, 2006. tavasz-nyár 115
