Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Hernádi András: Az Európai Unió 2004-es bővülése - japán szemmel
$ ha a felvétele még nyitott kérdésnek számít is. Ha belép, akkor magának az európai identitásnak,, a fogalma lesz döntő próbának kitéve, mind geopolitikai, mind pedig kulturális értelemben. A dolgok mai állása szerint, nehezen megjósolható, hogy a kormányzásnak vajon melyik rendszerét fogja végül is az EU alkalmazni, az USA-éhoz hasonló szövetségi államét vagy szuverén államok konföderációját. Bármely formát választja is, minden okunk megvan azt hinni, hogy Európa »egység és különbözőség« keresése folytatódni fog" [JT, 2004,15]. Alig több mint egy évvel később ugyanez az újság sokkal kritikusabb és borúlátóbb véleményének adott hangot az után, hogy az európai alkotmányos szerződés tervezetét két ország népszavazása is elutasította, és 2005 júniusában egy kiábrándító EU-csúcsot tartottak Luxemburgban. „Európa több krízisen is túljutott a múltban. A jelenlegi helyzet annyiban más, hogy reform nélkül az EU nem képes azokat az új kötelezettségeket magára vállalni, amelyeket a tagországai - az expanziós tervek megtorpedózását elkerülve - kívánatosnak tartanak. A kibővülés elmaradása viszont az eredetileg reméltnél jóval kisebb EU-t, vagyis a kudarc elismerését eredményezne, és számos szomszéd országot elidegenítene. Más intézményes megállapodásokba kényszerítené bele őket, akár olyanokba is, amelyek középpontjában Oroszország vagy Törökország állna. Az EU-nak bizonyára vissza kell majd fognia ambícióit, és jobban körvonalazott szerepet kell vállalnia. Ha ez nem is Európa álma, de a legvalószínűbb jövője, hacsak az európai vezetőknek nem sikerül közös platformot teremteniük az unió jövőjét illetően, és meg tudják győzni állampolgáraikat arról, hogy érdemes elfogadniuk ezt a jövőképet" [JT, 2005,15]. A 2004. évi EU-Japán Üzleti Párbeszéd Kerekasztal (BDRT) ajánlásaiban kinyilvánította, hogy „A BDRT üdvözli az Európai Unió kibővülését, amely számottevő új lehetőségeket fog teremteni a kölcsönös kereskedelem és befektetések számára, valamint olyan gazdasági esélyeket kínál az EU-nak, amelyek az EU kereskedelmi partnereinek, így Japánnak is hasznot hoznak. Ezen lehetőségek kiaknázása érdekében fenn kell tartani az üzleti tevékenységet befolyásoló szabályozás átláthatóságát az átmenet időszakában. Az EU új tagországainak gyáriparosait is meg kell hívni minden, a BDRT által rendezendő olyan eseményre, amely az információs és kommunikációs technológiával, az élettudományokkal és a biotechnológiával, valamint a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos, és üzleti szövetségek kialakításával kecsegtet. A bővítés nem EU-tag, így például japán kereskedőket és befektetőket esetleg hátráltató következményeinek elkerülése céljából az EU hatóságoknak a WTO előírásaival összhangban és a nem EU tagországokkal szoros együttműködésben kell figyelemmel kísérnie az [új] folyamatokat" [BDRT, 2004,6 - kiemelés tőlem - H. A.]. Hernádi András 116 Külügyi Szemle
