Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - VITA - Jeszenszky Géza: Válasz egy doktrinernek
Válasz egy doktrinernek Jeszenszky Géza N em volt olyan illúzióm, hogy Dunay Pál a rendszerváltozás magyar külpolitikájának néhány kardinális elemét itthon és külföldön is elmarasztaló véleményét az elsődlegesen érintett nézőpontjából bíráló szavaim hatására felülvizsgálja nézeteit. Attól tartok, hogy sosem fogunk egyetértésre jutni, mert Dunay igazi doktriner, egy téves elméleti konstrukció foglya. Elvbarátaival (köztük az MSZP-SZDSZ-kor- mányok tagjaival) együtt úgy véli ugyanis, hogy Magyarország, mint kicsiny, gyönge és szegény állam, nem tehet mást az akaratuk ellenére határain kívülre került magyarokért, mint barátságos szavakkal, gesztusokkal megpróbálja rábírni a szomszédos országok többségi nemzeteit, tegyenek némi engedményt, engedélyezzenek kicsit nagyobb mozgásteret magyar nemzetiségű állampolgáraiknak. Minden ettől eltérő lépést, így a „sérelmek" puszta fölemlítését, az érvényes nemzetközi normákra és gyakorlatra történő hivatkozást, más országok tájékoztatását e nagyon is valós problémáról, kivált pedig az úgynevezett „keménykedést", a magyar érdek határozott kimondását és ennek nemzetközi fórumokon való következetes képviselését eleve reménytelennek, sőt dilettantizmusnak tartja. Eddig ez csupán egy vélemény lenne, amelynek a kudarcát a romániai kisebbségi törvény parlamenti meg nem szavazása a napnál világosabban mutatja, de az már súlyos felelőtlenség, amikor Dunay vagy említett elvbarátai a nemzetközi politikában legtermészetesebb szóbeli ütközést, vitát „revansizmusra" emlékeztetőnek, ezért a nemzetközi környezet számára veszélyt hordozó magatartásnak tekintik. (Ha már címkéz, akkor nem volna helyesebb „reváns" helyett revíziót mondania, hiszen az előbbi háborút sugall, erre pedig Magyarországon az elmúlt tizenöt évben senki sem gondolt?) Sajnos éppen három azon szomszédunk, ahol a legtöbb magyar él, az irányukba az elmúlt tizenöt évben Magyarország részéről tett politikai gesztusokat nemhogy nem viszonozta, hanem a gyön- geség jelének tekinti, és ettől fölbátorodva hangja, sőt magatartása gyakran agresszívebbé válik. Elég utalni arra, hogy a kedvezménytörvény módosításának szlovákiai fogadtatása még a Medgyessy-kormány t is meglepte, hogy Szerbiában mostanában megnövekedett a magyarellenes atrocitások száma, Romániában pedig az említett törvényjavaslat vitájában az elvakult magyarellenes sovinizmus föllángolásának vagyunk a szemtanúi, amiben élen jár a korábbi államelnök, de nem marad sokkal le a korábbi kormányfő, sőt a Wa290 Külügyi Szemle
