Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)

2005 / 3-4. szám - KÖNYV ÉS FOLYÓIRATSZEMLE - Joób Kristóf: Törökország Európa kapuinál

Folyóiratszemle magukat manőverezték kényszerhelyzetbe. Reiter - elég élesen - a vezető európai poli­tikusok tárgyalási technikáját stratégiai hibának nevezi, és a mostani kényszerhelyzetet e stratégiai hiba következményének tartja. Reiter a török csatlakozás biztonságpolitikai és stabilizáló hozadékaival kapcsolatban elég szkeptikusan nyilatkozik. A tíz - vitatható felkészültségű - tagállam csatlakozása már eleve túl nagy centrifugális erőt jelent az uniónak. A két leendő tag, Románia és Bulgária esetében még több problémával kell számolni. Az EU „túlterjeszkedése" már ezen a ponton, a török tagság nélkül is súlyos nehézségeket vet fel. A Romániával és Bulgáriával kiegészülő unió döntésképessége nagy mértékben csökkenhet, és ez erősen megterheli a blokk „emésztőképességét". Az esetleges török csatlakozás idejére (legko­rábban 2014) valószínűleg a kisázsiai országnak lenne a legnagyobb lakossága az egész unióban, és ennek megfelelően vezető pozícióra törekedne a közös döntéshozatalban. A legtöbb elemző egyetért abban, hogy a török politika az európainál még mindig sok­kal erősebben tartja szem előtt a nemzeti érdekeket, ami az atatürki örökség következ­ménye. A török politikusok országukat európainak tartják ugyan, de nem egy besorolt vagy alárendelt, hanem különleges geopolitikai szerepben. Mindezek fényében köny- nyen elképzelhető, hogy még az eddiginél is nehezebb lenne a közös kül- és biztonság- politika alakítása. Azokat az érveket, amelyek szerint a török csatlakozás - a tekintettel az 500 ezer fős török hadseregre - jelentős biztonságpolitikai hozadékkal járna, Reiter nem tartja meg­alapozottnak. A török hadsereg túlnyomórészt a nyugat-európai átlagnál fejletlenebb - bár nagy létszámú - hagyományos szárazföldi alakulatokból áll. A török katonai költ­ségvetés nem teszi ki a brit egyharmadát sem. Az Egyesült Államokkal szembeni ha­ditechnikai és kapacitásbeli lemaradást a török haderő semmilyen szinten nem tudná pótolni. Joób Kristóf 280 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom