Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - KÖNYV ÉS FOLYÓIRATSZEMLE - Szilágyi Imre: Miro Hacek-Drago Zajc (szerk.): Szlovénia az EU-ban: képességek és lehetőségek
Miro Hacek-Drago Zajc (szerk.): Szlovénia az EU-ban: képességek és lehetőségek' szabad-e Szlovéniának lemondani saját sikeres tranzíciós politikájáról annak érdekében, hogy teljesítse az EU-csatlakozás feltételeit, gazdasági stagnálást és növekvő szociális feszültségeket is megkockáztatva. A szerzők szerint ez különösen élesen vetődik fel az euróövezeti csatlakozás ügyében, mivel ez Szlovéniát legalábbis gazdasági értelemben a lényegesen nagyobb, a kapitalista értékeknek és intézményeknek elkötelezett európai entitás kis provinciájává süllyesztené. A Szlovén Nemzeti Bank a legjobb esetben az Európai Központi Bank adminisztratív egységévé válik, a Szlovén Köztársaság lényegében a nagyobb európai kontextuson belüli adminisztratív provinciális kormány lesz. A szerzők olyan dilemmákat vetettek föl, amelyek 2005 őszén komoly feszültségeket keltettek a szlovén társadalmon belül, és nem csupán a kormányzat és az ellenzék között. Sőt jelenleg a számos egyéb területen meglévő feszültség ellenére, a várható társadalmi ellenállás leküzdése érdekében, a kormány és az ellenzék a reformok ügyében igyekszik megtalálni a közös megoldást. A szuverenitás problematikájának jogi összefüggéseit boncolgatja Albin Iglicar, a jogi egyetem professzora. Mindenekelőtt ismerteti az alkotmány azon pontját, amely- lyel Szlovénia szuverén jogai egy részének végrehajtását az EU szerveire ruházta át: „Szlovénia olyan nemzetközi szerződéssel, amelyet az országgyűlés az összes képviselő kétharmadának szavazatával ratifikál, szuverén jogai egy részének végrehajtását átruházhatja olyan nemzetközi szervezetekre, amelyek az emberi szabadságjogok tiszteletben tartásán, a demokrácia és a jogállamiság elvén alapulnak, s védelmi szövetségre léphet olyan államokkal, amelyek ezen értékek tiszteletben tartásán alapulnak. Azokat a jogi aktusokat és döntéseket, amelyeket azon nemzetközi szervezetek keretén belül hoztak, amelyekre Szlovénia szuverén jogai egy részének végrehajtását átruházza, Szlovéniában ezen szervezetek jogi berendezkedésével összhangban alkalmazzák. Az azon nemzetközi szervezetekben zajló jogi aktusok és döntések elfogadásának folyamatában, amelyekre Szlovénia átruházta szuverén jogai egy részének végrehajtását, a szlovén kormány folyamatosan tájékoztatja az országgyűlést az ilyen aktusokkal, döntésekkel kapcsolatos javaslatokról és a saját tevékenységéről. Az országgyűlésnek joga van erről állásfoglalásokat kialakítani, a kormány pedig ezeket tevékenysége során tiszteletben tartja. Az országgyűlés és a kormány közötti, e bekezdésből fakadó viszonyokat részletesebben olyan törvény szabályozza, amelyet a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával fogadnak el." Iglicar kiemeli az említett jogi aktusok szlovénra fordításának problematikáját (azt, hogy a fordításnak valamennyi felhasználó számára egyértelműen azonos jelentéssel kell bírnia, és azt állítja, hogy e téren Szlovéniát nagymértékben segítik az Osztrák- Magyar Monarchia, illetve a jugoszláv államiság idején szerzett tapasztalatok. Az európai törvényjavaslatokkal kapcsolatos szlovén álláspontot a szlovén kormány dolgozza ki, az országgyűlés pedig alapvetően az európai ügyek bizottságában, illetve a külügyi bizottságban alakítja ki (az adott ügyben illetékes bizottság véleményét is figye2005. ősz-tél 269
