Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - ENERGIAPOLITIKA - Szemerkényi Réka: Piac vagy politika. Európai energiabiztonsági koncepciók
Piac vagy politika: európai energiabiztonsági koncepciók A gazdasági együttműködésen keresztül -mondja az elmélet - nemcsak áruk, hanem társadalmi-politikai értékek is kicserélődnek. Nagyon leegyszerűsítve: az európaiak az euróikkal együtt az értékeiket is beviszik Oroszországba. Azaz az együttműködés a gazdaság minden területén, tehát az energiaszektoron belül is azt eredményezi, mintegy mellékhatásként, hogy az orosz gazdaság végül piacgazdasággá, az orosz társadalom pedig „nyugati" demokráciává válik. így az EU nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is profitál ebből a kapcsolatból. Nyugati elemzők mellett orosz szakértők is hangsúlyozzák az orosz energiatartalékok európai importjában rejlő európai érdekeket, mivel ez az import természetes alapját jelenti Oroszország és Európa gazdasági kapcsolatainak: a kereslet-kínálat törvényei mellett e kapcsolatokat erősítő tényező a földrajzi közelség, de az orosz földgázimport az EU ellátásbiztonsági és diverzifikálási törekvéseit is elősegíti, valamint az unió világ- gazdasági és világpolitikai szerepének erősítéséhez is támogatást ad az Oroszországból érkező energiaellátás is, hangsúlyozzák orosz elemzők.42 A kapcsolat politikai profitabilitása azonban már önmagában is egy olyan állítás, amelyet nehéz nem megkérdőjelezni. Ha reciprocitásról és a gazdasági kapcsolatok kulturális, társadalmi és politikai mellékhatásairól van szó Oroszország és az Európai Unió kapcsolatrendszerében, akkor az eredmények e „mellékhatás" össztársadalmi szinten mérhető jelentőségéről erősen kétségesek. Egy kiegyensúlyozatlan kapcsolatról van szó ugyanis, amelyben Oroszország mérete, népességének nagysága és eloszlása, az ország külkereskedelméből fakadó társadalmi, kulturális hatás érvényesülése erősen spekulatív feltételezés. Végül a negyedik feltételezés arra próbál választ adni, hogy a számottevően növekvő szénhidrogénimportból nem keletkezik-e az Európai Unió számára biztonságpolitikai kockázat. A feltételezés szerint az EU orosz forrásból biztosított növekvő energiaimportja azért nem eredményez biztonságpolitikai kockázatot, mert a kialakuló függés reciprok: amennyiben nőtt az unió függése saját energiaellátásában Oroszországtól, annyiban nőtt az orosz gazdaság és állami költségvetés függése az unióba irányuló szénhidrogénexportból származó bevételeitől. Leegyszerűsítve: a kölcsönös függőség garantálja mindkét oldal számára a biztonságot. Az 1998. augusztusi orosz gazdasági váság mélypontja és az ebből való gazdasági kilábalás után újra nemzetközileg nyilvánvaló ténnyé vált az orosz gazdaság függése a külső faktoroktól, például az olaj árától. Az elsősorban export-alapú gazdasági növekedés Oroszország esetében nagyrészt energiaexport alapú gazdasági növekedést jelent. Ennek következményeként azonban az orosz gazdaság közvetlenül szenvedi el a külső változások hatásait. Ezek a tények képezik a tétel mellett szóló érveket. Európa növekvő szénhidrogénigényének ellátására Moszkvának szüksége lesz a szibériai kitermelés fejlesztésére és a szállítási lehetőségek bővítésére. Mindezek finanszírozására az orosz költségvetésnek nincs módja, de jelentős nemzetközi megállapodások 2005. ősz-tél 195
