Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - ENERGIAPOLITIKA - Szemerkényi Réka: Piac vagy politika. Európai energiabiztonsági koncepciók
Piac vagy politika: európai energiabiztonsági koncepciók 1. sz. térkép: Key Central European product, crude pipelines, 1991. Forrás:7 1990-re az északi kőolajvezeték-rendszer két legfontosabb indító-betápláló pontja Hollandiában Rotterdam, a világ egyik legnagyobb kikötője, valamint a németországi Wilhelmshaven volt. E két pont között zajlott a nyersolaj- és nyersolajtermékek szállítása Nyugat-Európa északi és középső területeire, valamint a Benelux államokba. Az RRP (Rotterdam-Rajna csővezetékrendszer) és az NWO (North West Oil Pipeline) rendszerek mintegy 700 ezer b/d nyersanyag szállítására voltak képesek, elsősorban a Ruhr-tér- ségbe, amely nemcsak Németország, hanem Nyugat-Európa ipari termelésének is egyik kulcstérsége volt a hidegháború alatt. Az RMR-olajvezeték (Rhein-Main Rohrleitung) további 250 ezer b/d nyersanyag-termék szállítására nyújtott lehetőséget Németország központi térségeibe (Ludwigshaven központtal).8 Franciaország északi területeinek, Párizsnak és a Párizs körüli gazdasági térségnek a kőolajtermék-ellátását közvetlenül a Le Havre-i francia kikötőből induló kőolajvezetékből és termékvezetékekből (TRAPIL), valamint a vezetékekhez csatlakozó finomítókból látták el.. A dél-európai hálózat a Marseilles melletti Foch-sur-Mer kikötőjéből indulva és a genovai kikötő teljesítményével kiegészítve együttesen mintegy 2,4 millió b/d nyersolajjal tudta ellátni Franciaországot, Olaszországot, Svájcot és Dél-Németországot. A SEPL (Southern European Pipelines) 1,3 millió b/d nyersolajat tudott szállítani 2005. ősz-tél 179
