Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Schweitzer András: A négyszer megoldott Izrael/Palesztina-konfliktus és korunk "rejtett kérdése"
A négyszer megoldott Izrael/Palesztina-konfliktus és korunk „rejtett kérdése Jegyzetek 1 Rejtett kérdés címmel az Oroszországban született, Palesztinában letelepedő Jichák Epstein jelentetett meg cikket a Ha-Siloáh héber nyelvű újságban 1907-ben. Ebben felhívta a figyelmet arra, hogy a cionista gondolkodók addig nem vettek tudomást arról, hogy Palesztina lakott terület, és kikerülték a kérdést, hogyan alakul majd a kapcsolat Palesztina arab lakossága és az államalapító törekvésekkel fellépő cionista mozgalom között. 2 Mark Tessler könyvének címe A History of the Israeli-Palestinian Conflict (Tessler [1994]), Avi Shlaimé The Iron Wall - Israel and the Arab World (Shlaim [2001]), Benny Morrisé Righteous Victims - A History of the Zionisl-Arab Conflict (Morris [2001]). 3 Korábbi történeti munkákban egyéb változatok (arab-zsidó, illetve palesztin-cionista konfliktus) is felbukkanak, lásd Joan Peters: From time Immemorial - The Origins of the Arab-]ewish Conflict over Palestine (Peters [1984] vagy Simha Flapan: Zionism and the Palestinians (Flapan [1979]). 4 A későbbi Palesztina brit mandátum, illetve az általam Izrael/Palesztina néven jelölt terület 5 A cionizmus eszméjét ennél korábban felvetőket általában a cionizmus előfutáraiként tartják számon. Köztük van Leon Pinsker, Moses Hess, Juda Alkalai, Zwi Kalischer és a jórészt (méltatlanul) elfeledett Natonek József magyar rabbi is. 6 Kaplan [1983] 3-4. o. 7 Kaplan [1983] 5. o. 8 Az arab „eszmélésnek" is megvoltak az előzményei: Mark Tessler szerint Napóleon 1798-as egyiptomi partraszállása, illetve az egyiptomi Mohamed Ali 1830-as évekbeli közel-keleti hódítása rázta fel elsőként a térségbeli arab elitet (Tessler [1984], 96-108. o.). Mi több, a Mohamed Ali reformjai elleni rövid felkelést Baruch Kimmerling és Joel S. Migdal a palesztin nemzeti mozgalom születéseként tárgyalja (Kimmerling-Migdal [2003], 6-13. o.) Ugyanakkor a XIX. század második felének egyik legjelentősebb régióbeli gondolkodója, Al-Afgáni még pániszlám alapon bírálta az Oszmán Birodalmat, mondván: mivel az nem karolja fel az arab nyelvet, nem terjesztheti az - arab nyelvű Koránban megtestesülő - iszlámot sem. 9 Idézi: Morris [2001], 28. o. 10 A britek inspirálta törökellenes arab felkelés végeztével Husszein és a brit birodalom viszonyát éppen az a vita terhelte meg, hogy Palesztina része volt-e a felkínált jutalomnak. 11 A kor legjelentősebb arab vezetője, az előbb említett Husszein, a mekkai szent helyek őrzőjének fia. 12 A megállapodás szövegéből való idézetek forrása Kaplan [1983] 88-89. o. 13 Idézi Morris [2001] 82. o. 14 A Le Matin francia napilapnak például március l-jén kijelentette, csakis muszlim vagy keresztény fennhatóság alatt képzelhető el a zsidók menekültekként! befogadása Palesztinában (Morris [2001] 82. o.). 15 Ennek modelljéül érdemes felidézni Izraelnek az ugyancsak a Hásemita-házból származó jordániai királyokkal (Abdullahhal és Husszeinnel) fenntartott különleges politikai kapcsolatát 1948-1967 között. 16 Palesztinái zsidó közösség (héber) 17 Taktikai okokból a zsidó állam megalapításának igényét a cionisták (a Cionista Szervezetből kivált revizionista frakciót leszámítva) csak az 1942-ben megtartott Biltmore-kongresszuson deklarálták. 18 Miképp azt a palesztin helyzetről és a követendő brit politikáról 1922-ben kiadott, úgynevezett Churchill Fehér könyv (White Paper) írja: „Az elmúlt két-három generáció alatt a zsidók újjáalkottak egy közösséget, melynek létszáma ma 80 ezer fő, melynek egynegyede farmer vagy földmunkás. E közösségnek politikai szervezetei vannak, választott gyűlése a belső ügyeinek intézésére, választott tanácsa a városokban, saját szervezete az iskoláinak működtetésére. Főrabbinátust és rabbinikus tanácsot választott a vallási ügyeinek kezelésére. Ügyeit héberül mint nemzeti nyelvén intézi, és héber sajtó szolgálja szükségleteit. Sajátos szellemi élete van, és jelentős gazdasági tevékenységet végez. Egyszóval ez a közösség városi és vidéki népességével, politikai, vallási és szociális intézményeivel, saját nyelvével, szokásaival, és életvitelével valójában »nemzeti« karaktereket hordoz" (Kaplan [1983] 116. o.). 2005. ősz-tél 171
