Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Schweitzer András: A négyszer megoldott Izrael/Palesztina-konfliktus és korunk "rejtett kérdése"
A négyszer megoldott Izrael/Palesztina-konfliktus és korunk „rejtett kérdése állam szuverenitása az óváros keresztény és muszlim negyedén kívül a Templomhegyre is kiterjedjen. 1967-ben Kelet-Jeruzsálem elfoglalásakor Izrael askenázi és szefárd főrabbija közös nyilatkozatban tiltotta meg (a gyakorlatban a hithű zsidóknak) a Templomhegy látogatását, nehogy a belépő akaratlanul is az ókorban ott állt két zsidó szentély (a salamoni, illetve a heródesi) területére lépjen.40 Ám a vallásos cionisták közül - akik Izrael Állam megalapítását már a messiási kor előszeleként értelmezik - az elmúlt évtizedekben felerősödött azoknak a hangja, akik úgy vélik, eljött a harmadik szentély felépítésének az ideje.41 Elvileg van némi veszélye annak is, hogy az Izrael/Palesztina-konfliktus iszlám kontra judaizmus konfliktussá alakul. Ennek jeleként foghatók fel a közel-keleti erőszak fellángolását követően a zsinagógák ellen elkövetett iszlamista terrortámadások Tunéziában, Törökországban és Franciaországban vagy az Al-Káida felhívásai a „keresztesek és a zsidók" elleni dzsihádra.42 Vagy hogy az iszlám főáramáról is szó essék: 2003-ban a leköszönő Mohamad Mahathir maláj elnök az Iszlám Konferencia Szervezetének tizedik csúcstalálkozóján -vendéglátóként, az 57 muszlim állam képviseletében jelen lévő vezető politikusok egyetértését kiváltva - az Izrael/Palesztina-konfliktust zsidó-iszlám háborúként jellemezte, mondván: „1,3 milliárd muszlimot nem győzhet le néhány millió zsidó. Kell lennie valami megoldásnak."43 Következtetések Az Izrael/Palesztina-konfliktus négy világosan megkülönböztethető szakaszra osztható a részt vevő felek kiléte szerint. Mind a négy szakaszban kirajzolódott egy-egy olyan béketerv, amely kellő nagyhatalmi támogatással, és ha a konfliktus nem lép újabb szakaszba, alkalmas lett volna a konfliktus megoldására. Összefoglalásként íme a szakaszok: 1.szakasz(1881-1920) 2. szakasz (1920-1948) 3.szakasz (1948-1988) 4. szakasz(1988—?) A konfliktus Arab nemzeti elit versus cionisták Palesztinái arabok versus jisuv Arab országok versus Izrael Palesztin nemzeti mozgalom versus Izrael A térség felett befolyással bíró nagyhatalom Törökország, európai nagyhatalmak (Anglia és Franciaország) Anglia USA, Szovjetunió USA A megoldás Független arab Nagy-Szíria és Zsidó Palesztina: Fejszál- Weizmann-egyezség (1919) Palesztina mandátum felosztása arab és zsidó államokra: Peel-bizottság (1937), ENSZ- kgy. 181-es (1947) Az 1949-es fegyverszüneti határok véglegesitése: ENSZ BT 242 (1967) Palesztina állam létrehozása a megszállt területeken: elvi egyezség (1993), ENSZ BT 1397(2002) 2005. ősz-tél 167
