Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Schweitzer András: A négyszer megoldott Izrael/Palesztina-konfliktus és korunk "rejtett kérdése"
A négyszer megoldott hrael/Palesztina-konfliktus és korunk „rejtett kérdése" Jelenleg is úgy tűnik, hogy a negyedik béketervnek tekinthető alapelvek a konfliktus egyszer és mindenkorra történő rendezését alapozhatják meg. Bár az álláspontok közti szakadék jelenleg mélységesnek tűnik, mind a felek, mind a domináns szuperhatalom elkötelezettséget mutat a konfliktus tárgyalásos rendezésére. Nem kizárt azonban annak a lehetősége - és erre számos jel mutatkozik -, hogy a rendezést ismét a konfliktusnak egy újabb szakaszba lendülése gátolja meg. Mint azt a United States Institute of Peace számára írott tanulmányában Yehezkel Landau írja: „Az oslói folyamat részben azért vallott kudarcot, mert szekuláris béketerv volt, melyet szekuláris vezetők kényszerítettek a Szentföldre, ahol mély vallásos meggyőződés motivál egy számottevő és meghatározó kisebbséget mind az izraeli, mind a palesztin oldalon".34 Iszlám versus Izrael: az Izrael/Palesztina-konfliktus ötödik szakasza? Az elmúlt évtizedekben az iszlám eredeti értékeihez való visszatérést, az iszlám civilizáció aranykorának feltámasztását sürgető szunnita, illetve síita iszlám fundamentalizmusok előretörésének lehettünk tanúi. Ez a folyamat többféleképpen is kapcsolódik az Izrael/Palesz- tina-konfliktushoz. Először is, az iszlám reneszánsz részben az Izrael/Palesztina-konfliktus egyes eseményeinek hatására kezdődött. A pániszlám érzelmek a pánarabizmus hanyatlásával egy időben támadtak fel, részben az 1967-es arab vereséget követően és annak következtében. Az 1967- es háború - amellett hogy a térségben önmagában is földindulásszerű esemény volt-, azzal járt, hogy az iszlám harmadik legszentebb helye, az Al-Akszát és a Sziklamecsetet magába foglaló jeruzsálemi Haram al-Sharif (Templomhegy) „idegen" fennhatóság alá került. Másodszor: az iszlám újjáéledés az iszlám társadalmakat és államokat mozgósította, s ez közvetetten visszahatott az Izrael/Palesztina-konfliktusra.35 Az Iszlám Konferencia Szervezete „a cionista elemek által 1969. augusztus 21-én elkövetett bűnös gyújtogatás36 nyomán" alakult meg „Jeruzsálem és Al-Aksza cionista megszállás alóli felszabadításának abszolút prioritásával felhatalmazva".37 Az A1 Kudsz (Jeruzsálem) nap az Iszlám Köztársaság 1979- es kikiáltása után azonnal Irán hivatalos ünnepé vált, s azóta is lehetőséget ad arra, hogy az iráni vezetők a „cionista entitás" elpusztításának szükségességéről szónokolhassanak. Vallási vezetők hasonló véleményeket Marokkótól Indonéziáig az egész iszlám világban megfogalmaznak, a palesztin területekről nem is beszélve. Harmadszor: az iszlám újjáéledés a Koránra hivatkozó (iszlamista) politikai mozgalmak létrehozását eredményezte, és ezek tevőlegesen is részt vesznek az Izrael/Palesztina-konflik- tusban. Igaza van az egyik legkomolyabb - katari központú - muszlim vallásmagyarázó internetes honlapnak, az Islam Online-nak, amikor az egyik fatvájában (vallási döntés) ekként ír: „Palesztina iszlám történelmére, az iszlám számára vett jelentőségére alapozva - miután 2005. ősz-tél 165
