Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Schweitzer András: A négyszer megoldott Izrael/Palesztina-konfliktus és korunk "rejtett kérdése"
A négyszer megoldott Izrael/Palesztina-konfliktus és korunk „rejtett kérdése Az alábbi tanulmány olyan gondolatmenetet kíván bemutatni, mely talán képes lehet arra, hogy közelebb hozza a válaszokat e kérdésekre, miközben a közismerteken túl további magyarázó szempontokat kínál a konfliktus természetével és lehetséges lezárásával kapcsolatos amerikai és európai megközelítésbeli különbségekre. Az Izraeli Palesztina-konfliktus, annak szakaszai és a „megoldások" Izrael/Palesztina-konfliktus címen azt a valamivel több, mint egy évszázados közel-keleti konfliktust tárgyaljuk majd, amelyet a brit történész Mark Tessler izraeli-palesztin konfliktusként, a brit-izraeli Avi Shlaim Izrael és az arab világ konfliktusaként, egy másik izraeli történész, Benny Morris pedig cionisták és arabok konfliktusaként értelmezett.2 Aligha véletlen, hogy e három tudós a konfliktus történetét összegző alapművében annak szereplőit már a címben is eltérően határozta meg, miközben lényegében ugyanazt a konfliktust tárgyalta. Bár a problémamegjelölés (címválasztás) nehézségére egyik említett mű sem utal, feltehetjük, hogy az eltérő megközelítésekre az ad okot, hogy a szerzők a konfliktus más és más szakaszára (szakaszaira) fókuszálva választották meg műveik címét.3 A konfliktus folyamatosan átalakult ugyanis, és eközben a szemben álló felek is változtak. A huszadik század elejének folyamatait vizsgálva például nyilván értelmetlen izraeliek és palesztinok küzdelméről beszélni (legfeljebb annak előzményeiről, miképp Tessler és Shlaim teszi műveiben), hiszen még nem létezett Izrael Állam, és palesztinok terminus alatt is mást értettek a korabeliek: a pontos határok nélküli földrajzi fogalomként létező Palesztina lakóit (arabokat, zsidókat, valamint egyéb etnikumokat és vallási közösségeket egyaránt). Izrael Állam létrejöttével viszont a „cionista" terminus kiüresedetté vált, miközben ma már nem is annyira az „arabok", hanem főképp iszlamista (elsősorban persze palesztin) szervezetek folytatnak harcot a zsidó állammal (bár ez nem jelenti azt, hogy minden palesztin muszlim és iszlamista lenne), miközben a térségben Izraelre a stratégiai veszélyt sem ők, sem az arab államok, hanem éppenséggel Irán jelenti. A konfliktus - s innen a címben is jelzett névválasztás - könnyebben definiálható a tárgya által: a területtel, amely feletti uralomért a konfliktusban álló felek harcolnak - diplomáciai eszközökkel és fegyverekkel. A konfliktus tárgya az egyik oldal (cionisták, palesztinai zsidók, izraeliek) által Erec Jiszrálnek (Izrael földjének, röviden Izraelnek), a másik (arab, palesztin, muszlim) részéről Filasztinnak (Palesztinának) nevezett, Jeruzsálem központú - bár némileg változó kiterjedésű - terület volt a Közel-Kelet földközi-tengeri partvidékén. Ez volt az a terület, amit a korai cionisták a zsidó nép nemzeti otthonává kívántak alakítani, ahol Filastin címmel a zsidó bevándorlást ostorozó arab nyelvű újság jelent meg a század elején, ahol 1918-tól harminc éven át a britek hiába pró2005. ősz-tél 153
