Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - M. Szebeni Géza: Bekezdések az Egyesült Államok és a Vatikán kapcsolatai történetéből-kitekintéssel az iraki konfliktusra
M. Szebeni Géza körülmények között, melyekben a jogokat lábbal tiporják és az igazságtalanságokat túl hosszú ideig tűrik." A brit nagykövet megbízólevele átadása kínálta alkalmat felhasználva a pápa, ha lehet, még világosabban szögezte le,21 hogy a Vatikán egyáltalán nem szándékozik figyelmen kívül hagyni a terrorizmust részben kiváltó társadalmi okoknak a megismerését és kezelésének sürgetését. „A terrorizmus igazolhatatlan - mondta -, azonban a nemzetközi közösség nem hagyhatja figyelmen kívül azokat a mélyben rejlő okokat, amelyek annyi fiatalt sodornak az erőszak útjára. Sürgetővé vált, hogy új politikai, diplomáciai és közvetlen gazdasági kezdeményezésekre kerüljön sor, hogy eltöröljék a súlyos igazságtalanságok és a társadalom peremére kerülés botrányos helyzeteit, ame-lyek az emberiség számottevő részét még mindig megnyomorítják. A történelem arra tanít minket - húzta alá -, hogy ott, ahol a jogot sárba tiporják, és az igazságtalanságok a mindennapi élet részét képezik, könnyebb terroristákat toborozni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az egyenlőtlenség, a joggal való visszaélés válaszaként igazolja a terrorizmust. Mindazonáltal nem lehetséges figyelmen kívül hagyni az okokat, amelyek a reménytelen helyzetben lévő fiatalokat az erőszak és a minden áron végrehajtandó bosszú kísértésének a prédájául lökik." Amilyen mértékben körvonalazódott az Egyesült Államok problémakezelésében az, hogy a nemzetközi terrorizmus fő instigátora az iraki rezsim, melyet veszedelmes fegyverzetei okán is katonai erővel kell megsemmisíteni, olyan mértékben nőtt a távolság a Vatikán és Washington álláspontja között. A Szentszék egészen egyszerűen úgy látta, hogy a katonai erő alkalmazásához szükséges jogos önvédelem szigorú feltételei nem teljesültek,22 és saját tanításával ment volna szembe, ha az amerikaiak preventív háború kirobbantására irányuló terveit bátorította, támogatta, vagy egyetértésével fogadta volna. A Szentszék háborúellenes álláspontját több szinten igyekezett megismertetni, illetőleg érvényre juttatni a tömegkommunikációs eszközök (elemzések, kiszivárogtatások stb.), a diplomáciai csatornák, illetőleg a példátlan intenzitású nemzetközi tevékenysége révén. A Vatikán adminisztrációjának illetve „holdudvarának" számos, tekintélyes képviselője az amerikai érvek mindegyikével szembe ment.23 Véleményük szerint nem érvényes indok az, hogy Irak semmibe vette az ENSZ-határozatokat, mivel az Egyesült Államokkal szövetséges Izrael és Törökország példának okáért 91, illetve 59 alkalommal hányt fittyet a világszervezet határozataira. Izrael a Biztonsági Tanács 32 határozatát hagyta figyelmen kívül, míg Törökország 24-szer cselekedte ugyanezt (a törvénytelenül elfoglalt Észak-Ciprusra vonatkozóan), Marokkó 16 ENSZ-határozatot nem vett tudomásul - márpedig az Egyesült Államok egy alkalommal sem avatkozott közbe. Arról nem beszélve, hogy Irak elfogadta az ENSZ 1441. számú, 2002. november 8-i határozatát. S bár igaz, hogy Irak diktátora visszataszító rendszert tart fenn, az Egyesült Államok számos, hasonlóan fertelmes diktatúrával ápol baráti viszonyt, s támogatja őket gazdasági szubvenciókkal. Vegyi és biológiai tömegpusztító fegyvereket Irak valószínűleg gyártott, birtokolt és feltehetőleg kész volt bevetni őket. Azonban nincsenek kétséget kizáró és dokumentált bizonyítékok U4 Külügyi Szemle
