Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - M. Szebeni Géza: Bekezdések az Egyesült Államok és a Vatikán kapcsolatai történetéből-kitekintéssel az iraki konfliktusra
Bekezdések az Egyesült Államok és a Vatikán kapcsolatai történetéből - kitekintéssel az iraki konfliktusra M. Szebeni Géza B ár a világ legnagyobb demokráciája és a világ legkisebb teokráciája közötti formális, nagyköveti szintre emelt diplomáciai kapcsolatok alig több mint húsz évre tekintenek vissza,1 a Vatikán és az Egyesült Államok viszonyának a története kétszáz esztendőnél is hosszabb. Attól kezdve, hogy 1788-ban VI. Piusz az első amerikai elnök, George Washington egyetértését kérte az első egyesült államokbeli katolikus püspök kinevezéséhez, ezt a viszonyt a folyamatos párbeszéd, a legfontosabb nemzetközi kérdéseket illető egyetértés jellemezte (egészen az iraki háborúig). Ezt hangsúlyozta megbízólevelének átadásakor az első vatikáni amerikai nagykövet is mondván: „Azok az elvek, amelyekre köztársaságunk épül, s amelyek továbbra is meghatározzák nemzeti politikánkat, szigorúan egybeesnek a Szentszék alapelveivel." Az 1797-ben a Pápai Államban megbízott első, az amerikai érdekeket megjelenítő konzul tevékenységétől kezdődően a Szentszék melletti amerikai képviselet - amely hol konzuli, hol ügyvivői, hol pedig az elnök személyes képviselője formájában valósult meg - mindig is kitűnő kitekintési pontnak bizonyult nemcsak Európára, hanem a világra is. Ezt a kétség kívüli tényt hangoztatták mindazok az amerikai politikusok, akik már XIX. században is sürgették a szenátust a formális diplomáciai kapcsolatok felvételére. Ennek ellenére -jobbára belpolitikai okok miatt, amelyekben nagy szerepet játszott a különféle protestáns felekezetek által mélyen befolyásolt közvélemény pápaellenessége - a kongresszus 1867. február 28-án elfogadta azt a törvényt, amelyik megtiltotta a Szentszék melletti bármely amerikai képviselet költségvetési pénzekből történő finanszírozását. A Vatikán és az Egyesült Államok közötti több évtizedes csendet ezt követően Roosevelt elnök New Dealje törte meg, amit az amerikai katolikus egyház vezetése nemcsak lelkesen fogadott, hanem támogatott is, különös tekintettel a roosevelti politika szociális vonatkozásaira - melyek egybeestek az egyház szociális tanításának jó néhány tételével. Mint ahogy arra az egyik amerikai katolikus történész rámutatott: „A katolikus egyház szociális tanítása és a New Deal törvénykezése közötti affinitás az egyház és a kormány egyre szorosabb kapcsolatát 136 Külügyi Szemle
