Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - ÉSZAKI RÉGIÓ - Dobos Edgár: Északi változatok integrációs politikára: Svédország és Finnország szocializációja az Európai Unióban
Dobos Edgár Nemzeti utak és az európai integráció. Aula, Budapest; Polgár Tamás (2004) A „harmadik út" Brüsszelbe vezet? A svéd modell és az európai integráció kölcsönhatása. TDK-dolgozat. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. A finn önképről, Finnországról és az információs társadalomról lásd Csite András, szerk. (1997) Modernitás a periférián: a finnek nemzeti önképe, Replika, No25., 89-134. o.; Elő Gá- bor-Pintér Róbert (1999) Finnország: Út az információs társadalomba. Kossuth, Budapest. A finn és a svéd semlegességről lásd Urkuti György-Welker Árpád (1996) Finnország és a semlegesség, in Dérer Miklós (szerk.) Semlegesség: illúziók és realitás. Biztonságpolitikai és Flonvédelmi Kutatások Központja, Budapest, 92—110. o.; Dérer Miklós (1996) A svéd változatok, in Semlegesség: illúziók és realitás..., 81-91. o.; Ibolya Tamás (2003) Semlegesség, aktivizmus, kritika: Svédország a hidegháborúban. Szakdolgozat. BIGIS, Budapest; Dobos Edgár (2004) A svéd Európa-kép és a semlegesség társadalmi konstrukciója: A svéd stratégiai önkép alakulása a 21. század fordulóján. Szakdolgozat. BIGIS, Budapest. 2 Ruggie, John G. (1998) Introduction: What Makes the World Hang Together? Neo-utilitarianism and the Social Constructivist Challenge, in Constructing the World Polity. Routledge, London, 1-39. o.; Hyde-Price, Adrian (2004) Interests, institutions and identities in the study of European foreign policy, in Tonra, Ben-Christiansen, Thomas (eds.) Rethinking European Union Foreign Policy. Manchester University Press, Manchester, 99-113. o.; Risse, Thomas (2004) Social Constructivism and European Integration, in Wiener, Antje-Diez, Thomas (eds.) European Integration Theory. Oxford University Press, Oxford, 159-176. o.; Checkel, Jeffrey T. (2005) European Institutions and the Construction of European Identity. Paper for the Jean Monnet Summer School, Trento/Innsbruck, 5-17 September 2005. 3 A konstruktivizmus az 1990-es évek közepén foglalta el a nemzetközi kapcsolatok elméletének racionális/pozitivista (neorealista, neoliberális) illetve interpretatív/relativista (posztmodern, posztstrukturalista) megközelítései közötti terepet, miután a hidegháború vége válságot idézett elő a diszciplínában. A nemzetközi kapcsolatok kutatóit meglepték, váratlanul érték az 1990-es évek fordulójának az eseményei, és az előrejelzési kudarc a tudományágban uralkodó paradigmák újraértékeléséhez vezetett. Egyúttal új témakörök - az identitás, kultúra, nyelv, szimbólumok és rítusok jelentősége a (kül)politikai magatartás értelmezésében - gyűrűztek a nemzetközi kapcsolatok kutatási napirendjébe. A konstruktivisták a világot folytonos változás és konstrukció alatt állónak tekintik, a politikai szereplők identitásait, érdekeit és magatartásformáját pedig társadalmilag konstruálnak, melyet a világról alkotott kollektív jelentések, interpretációk és feltételezések határoznak meg. A konstruktivista iskola főbb elemei: a nemzetközi kapcsolatok társadalmi tényeken alapulnak, melyek az emberek közötti megegyezés produktumai; amire társadalmi valóságként utalunk, az jelentős mértékben az anyagi világot jelentéssel ellátó megismerési struktúrákon keresztül megvalósuló társadalmi konstrukció eredménye; azt kell megérteni, hogyan fogadjuk el a valóság új értelmezéseit, hogyan válnak az intézményes tények adottnak vett tényékké, „hogyan nyernek megerősítést bizonyos eszmék vagy gyakorlatok, miközben riválisaik elveszítik a legitimitásukat". Természetesen a konstruktivisták tábora további csoportokra osztható: egyesek a normák és intézmények szerepét, mások az identitások felépítését és újratermelődését veszik górcső alá (az előbbi inkább az Egyesült Államokban, az utóbbi inkább Európában a jellemző). A harmadik csoportot azok alkotják, akik a társadalomtudományok „nyelvi fordulata" (linguistic turn) nyomán a diskurzusokban, narratívákban, szövegekben rejlő hatalmi struktúrákat elemzik. Grunberg, Isabelle- Risse-Kappen, Thomas (1992) A Time of Reckoning? Theories of IR and the End of the Cold War, in Allan, Pierre-Goldmann, Kjell (eds.) The End of the Cold War: Evaluating Theories of International Relations. Martinus Nijhoff, Dordrecht; Lapid, Yosef-Kratochwil, Friedrich eds. (1995) The Return of Culture and Identity in IR Theory. Lynne Rienner, Boulder, Colo.; Adler, Emmanuel (1997) Seizing the Middle Ground: Constructivism in World Politics, European Journal of International Relations, 3 (3) 319-363. o.; Guzzini, Stefano (2000) A Reconstruction of Constructivism in International Relations, European Journal of International Relations, 6 (2) 147-182. o.; Adler, Emmanuel (2002) Constructivism and International Relations, in Carlsnaes, Walter-Risse, Thomas-Simmons, Beth A. (eds.) Handbook of International Relations. Sage, London, 95-118. o.; Checkel, Jeffrey T. (2004) Social constructivism 78 Külügyi Szemle
