Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - ÉSZAKI RÉGIÓ - Dobos Edgár: Északi változatok integrációs politikára: Svédország és Finnország szocializációja az Európai Unióban
Északi változatok integrációs politikára: Svédország és Finnország szocializációja az EU-ban in global and European politics: a review essay, Review of International Studies, 30 (2) 229-244. o. Vö. Berger, Peter-Luckmann, Thomas (1966) The Social Construction of Reality: A Treatise in the Sociology of Knowledge. Garden City: Anchor Books. A nemzetközi kapcsolatok konstruktivista megközelítésének magyarországi recepciójához és módszertani alkalmazásához lásd Kiss J. László, szerk. (2003a) Nemzeti identitás és külpolitika Közép- és Kelet-Európábán. Teleki László Alapítvány, Budapest; uő, szerk. (2005a) Nemzeti identitás és külpolitika az euroatlanli térségben. Teleki László Alapítvány, Budapest; uő. szerk. (2005b) Nemzeti identitás és külpolitika Közép- és Kelet-Európábán. Teleki László Alapítvány, Budapest. 4 Az „identitás" vagy „önazonosság" fogalmát nem könnyű definiálni. Az identitás a saját értelmezésemben azonossági és kiilönbözőségi viszonyt jelent, amely 1. képlékeny, változik és átalakul; 2. viszonylagos, mással vagy másokkal szemben határozható meg; 3. helyzettől, társadalmi kontextustól függ, többszörös identitás (multiple identities) lehetséges (lakóhely, foglalkozás, hobbi, nem, nemzet stb.); 4. hagyományon, elbeszélésen (narratíva) vagy közbeszéden (diskurzus) keresztül közvetítődik; 5. vita tárgyát képezi, konfliktust foglal magában. Az azonosulási (identifikációs) folyamat során bizonyos tulajdonságokkal ruházzuk föl önmagunkat vagy másokat, illetve bizonyos tulajdonságoktól fosztjuk meg önmagunkat vagy másokat. 5 Hoffmann, Stanley (1995) European Sisyphus: Essays on Europe. Westview Press, Boulder. 6 Katzenstein, Peter J., ed. (1996) The Culture of National Security: Norms and Identity in World Politics. Columbia University Press, New York. 7 Graham Allison a kubai válság elemzése kapcsán megállapítja, hogy mind a szervezetek működési gyakorlataihoz és eljárásaihoz illeszkedő információfeldolgozás, mind a szervezeti hierarchia egyes szintjein elhelyezkedő csoportok alkufolyamatai korlátot szabnak a külpolitikai döntéshozatal racionalitásának. Allison, Graham-Zelikow, Philip (1999) Essence of Decision: Explaining the Cuban Missile Crisis. 2nd ed. Longman, New York. Vő. Kiss J. László (2002) A „külpolitika vége?", avagy a kül- és biztonságpolitika új modellje, Külügyi Szemle, 1 (1) 5-38. o. 8 Aggestam, Lisbeth (1999) Role Conceptions and the Politics of Identity in Foreign Policy. ARENA Working Papers, No8. Centre for European Studies, Oslo. 9 A szocializációnak az EU kontextusában két típusa különböztethető meg. 1. Az egyik esetben a tagállam megtanul egy szerepet, elsajátítja azt a tudást, amely lehetővé teszi, hogy az európai közösség elvárásaival összhangban cselekedjen - függetlenül attól, hogy szereti-e ezt a szerepet, illetve azonosul-e vele. 2. A másik esetben a tagállam elfogadja a közösségi normákat mint „helyes dolgokat", belsővé teszi a közösségi érdekeket, sőt lehetőség szerint az európai azonosságtudatot is. A tudatos szerepjátszással jellemezhető, ösztönzésre épülő mechanizmus és a „természetesnek vételen" (taken-for-granted) alapuló, normatív mechanizmus a jelenkori Európában megfigyelhető szocializációs dinamika eltérő vonatkozásait ragadja meg. Ruggie 1998; Checkei, Jeffrey T. (2005) International Institutions and Socialization in Europe: Introduction and Framework, International Organization, 59 (4) 801-826. o. 10 Szocializáció alatt egy adott közösség normáihoz és szabályaihoz való, azok belsővé tételén alapuló alkalmazkodási folyamatot értek, amely különböző társadalmi színtereken figyelhető meg (pl. családi, iskolai, munkahelyi, lakóhelyi közösségek). Az államok szintjén politikai szocializációról beszélhetünk, az EU is egy óriási szocializációs térnek tekinthető, amelyben a nemzetállamok alkalmazkodnak a közösségi normákhoz. 11 A nem EU-tag Norvégia is meglepően gyorsan alkalmazkodik az unió irányelveihez, holott a norvégok többségének meglehetősen szkeptikus véleménye van az unióról. A vonatkozó nemzetközi szakirodalom jelentős része az európaizálódásnak az államok kemény héjára kifejtett hatásaival foglalkozik. Checkel 2005. 12 Ezen kívül nehéz megkülönböztetni a tagállamokban az európai integráció hatására bekövetkező változásokat a kulturális, gazdasági és politikai globalizáció következményeitől, és nem lehet elkülöníteni az európaizálódás folyamatát a sajátos tagállami érdekek, stratégiai szempontok európai szintérre való kivetítésének a kísérleteitől sem. Az európaizálódás folyamatáról bőveb2005. ősz-tél 79
