Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - ÉSZAKI RÉGIÓ - Petersen, Friies Arne: A nemzeti intézmények alkalmazkodása a nemzetközi változásokhoz - a dán példa
Friis Arne Petersen fenntartó erők munkájában, amelyeket a nemzetközi közösség azzal az operációs küldetéssel bíz meg, hogy megfékezzék a konfliktusokat és megvédjék a civil lakosságot. Eddig már valósultak meg ilyen missziók Európában, főként a Balkán-félszigeten. Ám az Afganisztánban 2001-ben történt beavatkozás óta e nemzetközi elkötelezettség globális méreteket öltött. Ez is tükrözi a nemzetközi fenyegetés globális kiterjedtségét. Az északi országok hagyományosan erősen elkötelezettek az ENSZ felé. Az északeurópai békediplomácia és az ENSZ, bizonyos módon, szorosan kötődnek egymáshoz. Nem ok nélkül sorolják magukat az észak-európai országok az ENSZ leghűségesebb támogatói közé, és kezdettől fogva azok közé az országok közé tartoznak, amelyek a legnagyobb erőkkel vesznek részt az ENSZ hadműveleteiben. A csaknem 450 millió polgárával és a világ legnagyobb belső piacával az Európai Unió termeli a világ bruttó nemzeti termékének egynegyedét, és lassanként globális szereplővé növi ki magát. Ez már nemcsak gazdasági értelemben igaz, hanem politikai értelemben is.3 Új európai biztonsági stratégiájának részeként az EU most fokozott figyelmet fordít a hosszú távú partneri kapcsolatokra az egyes régiókkal, ami korábban meghaladta a dán külpolitika stratégiai céljait. Például a jelenleg nagy figyelmet kiváltó közel-keleti fejlemények akciótervek kidolgozásához vezettek, ami nagy jelentőséget kölcsönöz a dán kormány külpolitikájának és így különösen a Dán Külügyminisztériumnak. A fejlesztési és segélyezési politika a kül- és biztonságpolitika másik olyan dimenzióját alkotja, amely jelentős változáson ment keresztül a hidegháború óta. E téren konstruktív kapcsolatok kialakulására van kilátás, amelyekben politikai, katonai és gazdasági eszközök segítségével próbáljuk megoldani a béke, a biztonság és a fejlődés kérdéseit a világ néhány legszegényebb régiójában. Információ, nyitottság, globalizáció, kereskedelem Napjaink demokráciáit a nyitottság és az információáramlás ösztönzése jellemzi. A gondolatok és a javak szabad áramlása számtalan független csatornán keresztül történik. Ezen kívül a globalizáció ezelőtt még sosem látott mértékű gazdasági, társadalmi és kulturális jólétet hozott számunkra. Az érem másik oldalát azonban a globalizációra adott reakció adja, amely bizonyos mértékben kifejezetten erősödött. Ez a bennünket körülvevő modern és zaklatott világgal szembeni reakciót jelenti. Ezt érzékeljük manapság az iszlám fundamentalizmus és a terrorizmus formájában is megnyilvánulni, amelyek a tömegpusztító fegyverek elterjedésének növekvő veszélyét hordozzák. Az állami szervezetek számára ennek egyik következménye az volt, hogy oly mértékben meg kellett nyitni magukat a társadalom előtt, ami még csak tíz évvel ezelőtt is valószínűleg elképzelhetetlen lett volna. A másik következmény a nemzetközi és a nemzeti politikák közötti hagyományos határvonal lassú elmosódása. A korábban csupán a 6 Külügyi Szemle
