Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - FOLYÓIRATSZEMLE - Joób Kristóf: Európa és a Nyugat jövője. Beszélgetés Ralf Dahrendorffal
Európa és a Nyugat jövó'je. Beszélgetés Ralf Dahrendorffal (Europa und die Zukunft des Westens. Ein Gespräch mit Eord Dahrendorf. Blatter für deutsche und internationale Politik, 2005. március) A Berlini Katolikus Akadémián 2005. január 10-én dr. Maria-Luise Schneider beszélgetett Ralf Dahrendorffal Európa jövőjéről, az európai identitásról, a jóléti állam helyzetéről. Az első fontos kérdés arra vonatkozott, mit lehetne specifikusan európai identitásnak tekinteni. Dahrendorf három pontban adta meg az identitás összetevőit: közös értékek, az összetartozás érzete és az egységes politikai cselekvés. Az úgynevezett európai identitás esetében mindháromról elmondható, hogy van is, meg nincs is. Ami a közös értékeket illeti, Európa esetében a jogállamiságot és a demokráciát tekinti ennek. Ezek viszont ma már nem Európa privilégiumai. Ezek az értékek - legalábbis sokak szerint - ma már a világ számos pontján ugyanazt jelentik, legyen szó Ázsiáról vagy az amerikai kontinensről. Az megint más kérdés, mennyire tekinthetők ezek univerzális értékeknek. Dahrendorf egyértelműen fejezi ki magát: a demokrácia és jogállamiság egyetemes alapértékek. Ugyanakkor megengedi, hogy ezek intézményi megvalósulása a helyi hagyományokhoz alkalmazkodva alakuljon ki, de ideológiai alapjukat tekintve azonosnak kell lenniük. A szorosabb európai összetartozás érzete azt jelentené, hogy létezik egy európai dé- mosz, mint az összeurópai demokrácia hordozója. Dahrendorf szerint ez egyelőre biztos nincs így: az erős összetartozási tudat Európában még mindig a nemzetállamok sajátja. Az egységes politikai cselekvés megítélése pedig egyre nehezebbé válik azáltal, hogy a politikai cselekvés különböző formáiban egyre több aktor vesz részt, és itt nem csak nemzetközi szervezetekről, államközösségekről van szó, hanem multinacionális vállalatokról is. Olyan döntések születnek, melyeket nem parlamentek vagy nemzet- gyűlések hoztak meg, de mégy csak nem is az egyes nagyvállalatok. A egységes politikai cselekvés, de valójában bármilyen politikai cselekvés sokkal nehezebben áttekinthetővé vált. A demokrácia és jogállamiság értékeinek egyetemessége, valamint ezek terjesztésének szándéka máris elvezet a gyakorlati politikai kérdésekhez. Dahrendorf - párhuzamot vonva a II. világháború előestéje és az iraki invázió között - azon a véleményen van, hogy az ENSZ reformjának eredményként bizonyos körülmények lehetővé kellene tenni az intervenciót nemzetközi erők számára akkor is, ha az eset a jelenlegei terminológiában szigorúan belpolitikai természetű. Példaként említi, hogy egy 1938-as németországi intervencióval megelőzhető lett volna háború, és hasonló indokok miatt állt ki Tony Blair iraki politikája mellett is. Az már más kérdés, hogy az azóta is siker2005. tavasz-nyár 291
