Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - FOLYÓIRATSZEMLE - Jeszenszky Géza: Tanulmányok a szuverén Magyarország külpolitikájáról
Folyóiratszemle 6 Uo. 201-202. o. 7 Magyar Nemzet, 1995. január 7. 8 Uo. 9 Ennek kifejtésére lásd tanulmányom, Antall, a nemzetpolitikus, 88-92. o. 10 Póti László: ACseh Köztársaság és Magyarország külpolitikai irányváltásai, Külpolitika, 1996/1.82. o. 11 A külpolitikai prioritások rangsorolása tévút. Lambert Gábor interjúja Jeszenszky Gézával. Magyar Nemzet, 1995. március 2. 12 Balogh András: A külpolitika prioritásai: nyelvhelyességi vagy politikai vita? Külpolitika, 1996/1.; illetve Integráció és nemzeti érdek. Budapest, 1998. 13 Vő. 2003-as Valóság-tanulmányom, 60-61. o., valamint szubjektív megközelítésben Czakó Gáborral folytatott beszélgetésem: „Az elveszett percet nem adja vissza semmi öröklét," Új Magyarország, 1994. március 29. 14 „A miniszternek azonban nem csupán a miniszterelnök hatalomközpontosítása és időnként elhamarkodott, kártékony külpolitikai nyilatkozatai [itt a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos 2002- es kijelentésre utal] jelenthettek kihívást, hanem a párt belső köréhez tartozó, mély nacionalista meggyőződésű politikai államtitkár is. Az, hogy a határon túli magyarok ügyét jóformán teljesen rá hagyták, súlyosabb következményekkel járt, mint ha a kecskére bízták volna a káposztát." 15 Pietsch Lajos: Magyarország és a NATO. Budapest, 1998. 12-18. o.; George Grayson: Strange Bedfellows. NATO Marches East. New York-Oxford, 1999.158-160. o.; Ronald D. Asmus: A NATO kapunyitása. Budapest, 2003. 45., 49., 58-60., 97-99., 112-113. o. Saját összegezésem: Antall, a külpolitikus, 71-74. o. 16 Jeszenszky Géza felszólalása az európai stabüitási egyezmény párizsi nyitókonferenciáján, Párizs, 1994. május 26. 17 Kossuth rádió, Világóra, 1994. május 29. A Külügyminisztérium Dokumentációs Főosztálya, 18/1994. 18 Éger György: A kisebbségi kérdés Közép-Európában 1990 után. Külügyi Szemle, 2004/1-2. 48-62. o. 19 „A nemzetiségi kérdés a demokrácia archimedesi pontja." 20 Meggyőzően fejti ki a demokrácia és a kisebbségi jogok összefüggését A kelet-európai kisállamok nyomorúsága c. klasszikus tanulmányában. 21 Uo. 60. o. 22 Hamberger Judit: A magyar-szlovák viszony esélyei az MKP kormányzati helyzetének tükrében. Külügyi Szemle, 2004/1-2. 28-47. o. 23 Uo. 29. o. 24 Uo. 33. o. 25 „A szlovák-magyar kiegyezés útja," beszéd a pozsonyi Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében, 1992. szeptember 2. Vö.: „Elmaradt szlovák-magyar kiegyezés," Új Magyarország, 1994. augusztus 16. 26 Egy jellegzetes példa: Szlovákiában rejtélyes módon közkeletű vélekedés, hogy 1920 óta Magyarországon „eltűnt," asszimüálódott közel félmülió szlovák. A népszámlálási adatok ezt egyértelműen cáfolják. A trianoni országterületen 1920-ban 142 000 szlovák anyanyelvű élt, 1950-re, elsősorban a Magyarországra kényszerített lakosságcsere következtében, ez 26 000-re csökkent. 27 Szilágyi Imre: „A magyar külpolitika és a délszláv térség 1900 után." Külügyi Szemle, 2004/1-2. 4—27. o. 28 Külügyminisztériumi Tájékoztató 1990-1992. szerk. Benedekné Lukáts Júlia. 29 Tamás Magyarics: The Prospects and the Scope for Manoevre of Hungarian Foreign Policy at the Start of the 21st Century, Foreign Policy Review, Vol. 2. Nßl. (2004), 217-248. Magyarul megjelent: Magyar Szemle, 2004. október. 30 Várallyay Gyula: A magyar külpolitika kihívásai és perspektívái az EU tagság után, Élet és Irodalom, 48. évf. (2004), 23. sz. 31 Magyarics 238, 241. o. 32 Ezt fejtettem ki egy lengyel folyóiratban: Hungary at the threshold of the European Union, Przeglad Srodkowoeuropejskij Central European Review, N238. (July 2004), 20-23. o. 2 90 Külügyi Szemle
