Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - FOLYÓIRATSZEMLE - Jeszenszky Géza: Tanulmányok a szuverén Magyarország külpolitikájáról
Jeszenszky Géza: Tanulmányok a szuverén Magyarország külpolitikájáról Szerintem a magyar külpolitika formálóinak, szakértőknek, tanácsadóknak és végrehajtóknak, valahol itt kell elkezdeniük a munkát. A hivatkozott tanulmányok tényeit és figyelmeztetéseit megismerve és elfogadva kell kitörni abból a helyzetből, ami azért nem kényszerpálya, mint volt a múlt század első fele, és nem idegen érdekek szolgálata, mint volt a második fele. Két erős szövetség, illetve integráció teljes jogú tagjaként az érdekek és szimpátiák alapján megerősíthető egy több irányba is kibővített „Visegrád," ami képes lehet hatni az EU néhány, sokak által vitatott politikájára.32 Ehhez jöhetnek az alkalmi koalíciók egyes konkrét ügyekben, s az EU-n kívüli hatalmakkal, elsősorban az Egyesült Államokkal kialakítandó minél jobb viszony. Végül egyetlen vonatkozásban az idő a magyaroknak dolgozik: a stabilitás, a feszültségek redukálása megkívánja a nemzeti kisebbségek sérelmeinek orvoslását és jól indokolható igényeinek a teljesítését. Ennek szükségességére a Szlovákiában élő magyarok mártír-politikusa, Esterházy János már évtizedekkel ezelőtt rámutatott: „Az igazságos nemzetiségi politika sokkal nagyobb biztonsági koefficiens, mint sok-sok írott törvény... biztosabb minden Maginot-vonalnál, mert semmi sem erősíti meg egy államot jobban, midőn abban nemcsak a többségi, de a kisebbségi állampolgárok is teljes mértékben otthon érzik magukat.". Jegyzetek 1 2 3 4 5 1 Csak a fontosabbak: Magyarország kétoldalú szerződései a szomszédos országokkal és a kisebbségi kérdés, in Ars bont et aequi. Tanulmányok az ezredvég nemzetközi rendszeréről Bokomé Szegő Hanna 75. születésnapjára. BKÁE Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék, Budapest 2000. 450-469. o. A magyar külpolitika fő irányai a század utolsó évtizedében, in Pál Pritz (szerk.) Magyarország helye a 20. századi Európában. Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 2002.169-184. o. A „visegrádi gondolat" és az euro-atlanti integráció, in A rendszerváltozás a Magyar Szemlében 1992-2002. Válasz Könyvkiadó, Budapest 2003. 330-337. o. "Hungary's Bilateral Treaties with the Neighbours," Ethnos-Nation, Köln 1996. [1997] Nal-2. 123-128. o. Viták a magyar-román szerződés körül, in Kurtán Sándor, etc. (szerk.) Magyarország Politikai Évkönyve 1997. 220-227. o. Az euroatlanti gondolat történelmi gyökerei Magyarországon, Külpolitika, 1997/1.17-29. o. Antall József, a külpolitikus, Valóság, 46 (2003/12), 57-75. o. Antall József, a nemzetpolitikus, Valóság, 48 (2005/1), 79-94. o. 2 A magyar külpolitika dilemmái, Magyar Szemle, 2 (1993/4): 360-370. o. "Hungary's Foreign Policy Dilemmas", The Hungarian Quarterly, 34 (1993. nyár): 3-13. o., ill. Begegnungen - Crossroads. Schriftenreihe des Europa Institutes. Budapest 1994. 83-93. o. 3 László Kiss J.: The Restatement of Hungarian Foreign Policy - from Kádárism to EU Membership, Foreign Policy Review, Vol. 2. Nal. (2004), 33-86. o. 4 Pál Dunay: Hungarian Foreign Policy in the Era of Transition, 1990-2004, Foreign Policy Review, Vol. 2. Nal (2004), 196-216. o. 5 Uo. 201. o. (A magyar nyelvű idézetek a tanulmánynak a Mozgó Világ c. folyóirat 2004. évi folyamában magyarul megjelent változatából származnak.) 2005. tavasz-nyár 289
