Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - NEMZETKÖZI JOG - Halász Iván: A nemzetközi igazgatás a válságövezetekben
Halász Iván szer kiépítését, a postai szolgáltatás megszervezését, az egészségügy és a közoktatás megszervezését stb. Mandátumának megvalósulásának érdekében az UNMIK négy szervezeti komponenst egyesít a szárnyai alatt. Az 1. komponenst a rendőrség és a bírósági szervezet képviseli, az ENSZ közvetlen irányítása alatt. Eredetileg ez a komponens az ENSZ Menekültügyi Szervezete főbiztosának vezetése alatt a humanitárius segélyekkel és különösen a menekültek visszatérésével foglalkozott, de ez a tevékenysége 2000 nyarára fokozatosan megszűnt, majd 2001 májusában a most is működő komponens lépett helyébe. A 2. komponenst a polgári közigazgatás képezi, szintén az ENSZ közvetlen irányítása alatt. A 3. komponens központjában az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBÉSZ) áll, mint a demokratikus átalakulás és intézményépítés területén komoly tapasztalatokat felhalmozó európai regionális szervezet. A 4. komponens az Európai Unió vezetése alatt az újjáépítéssel és a gazdasági fejlődéssel foglalkozik. A négy komponens tevékenységét az ENSZ főtitkára által kinevezett különleges képviselő (SRSG, Special Representant of Secretary General) koordinálja, aki egyben az egész UNMIK és ezáltal az egész koszovói nemzetközi polgári jelenlét és igazgatás legfontosabb vezetője. Csak a helyi békét és biztonságot garantáló Koszovói Haderő (KFOR) nem tartozik alá, hiszen annak operatív irányítását tulajdonképpen a NATO tartja fenn magának. 41 Stahn, Carsten: i. m. 135-136. o. 42 A jelen tanulmány teljesen vagy részben négy ilyen akció tapasztalatait veszi figyelembe - az 1995 utáni boszniai rendezést, az 1999-tól mai napig tartó koszovói nemzetközi igazgatási modellt, az 1999 és 2002 közötti kelet-timori beavatkozást, valamint részben a 2001 utáni afganisztáni próbálkozásokat. A 2003-as iraki akció tapasztalatai itt figyelmen kívül maradtak, egyrészt azért, mert nagyon frissek, másrészt pedig azért, mert itt mégiscsak „valami másról" van szó. Az itteni külföldi igazgatás nem rendelkezik a mérvadó nemzetközi szervezetek jóváhagyásával, és alapvetően a háborúban részt vevő koalíciós erők fegyverei állnak mögötte. 43 Sulyok Gábor: A humanitárius intervenció elmélete és gyakorlata. Gondolat, Budapest 2004. 44 Erről az akcióról lásd részletesebben Kjell-Ake Nordquist: East Timor - Intervention, State- Building, and Reconciliation. In: Inger Österdahl. (szerk.): Intervention Humanitarian? Protecting Human Rights and Democracy Abroad. Uppsala Universitet. Uppsala 2002. 25-49. o. 45 Például az új rendőrség és államapparátus személyzetének kiválasztásával, kiképzésével, az anyagi segélyek szétosztásával, az importált oktatási anyagokkal, a meghozott ideiglenes jogszabályokkal stb. 46 Afganisztánban például az ENSZ-hez valamilyen módon kötődő 8 szakosított szervezet, intézmény és program vesz részt a nemzeti fejlesztési keret végrehajtásában, annak segítésében - az UNICEF az oktatási területen, a WHO az egészségügyben, továbbá a rendeltetésének megfelelően a FAO, az UNHCR, az UN-Habitat, az UNESCO, a WFP, illetve az Afganisztáni Aknaközpont. Lásd Chesterman, Simon: Tiptoeing Through Afghanistan: The Future of UN State-Building. International Peace Academy, www.ipacedemy.org , 7. o. 47 Stahn, Carsten: i. m. 134. o. 48 Uo. 136. o. 49 Chesterman, Simon: Transitional Administrations. Project Description, www.ipacedemy.org , 4. o. 50 Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az UNMIK sem teljesen eszköztelen a külkapcsolatok területén, mert a 2002-ben elfogadott (pontosabban az SRSG által kibocsátott) koszovói alkotmányos keret, amely a tartományi szervek feladat- és hatásköreit is szabályozza, úgy rendelkezik, hogy a külügyi és védelmi kérdések ki vannak véve a koszovói szervek kezéből (nincsenek is ilyen tárcák a tartományi kormányban), az államfőnek pedig Koszovó képviselete során konzultálnia kell az SRSG- vel. Az alkotmányos dokumentum ugyanakkor némileg előrevetíti a tartomány további geopolitikai irányultságát, amikor az ideiglenes önigazgatási szervek feladatává teszi, hogy a jogalkotásukat és igazgatási gyakorlatukat összhangba hozzák a releváns európai és nemzetközi standardekkel és normákkal, különös tekintettel a koszovóiak és az európaiak közötti szorosabb gazdasági, szociális és egyéb kapcsolatok szorosabbá tételének támogatására. Ebben a folyamatban tudatosítani kell, hogy az ilyen standardek és normák tiszteletben tartása jó hatással lesz az euroatlanti közösséggel 266 Külügyi Szemle
