Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Rónay Miklós: A Szentszék és a Vatikán Városállam viszony a közbeszédben és a jogban
Rónay Miklós A Vatikán Városállam (Stato della Cittá del Vaticano) A Vatikán Városállam egy eléggé új jogi entitás: az 1929. évi lateráni szerződés ex novo hozta létre.37 Alaptörvényét XI. Pius a létesítés után pár hónappal, egy motu proprióban hirdette ki.38 A Vatikán Városállam viszonya az egyházjoggal Érdemes mindjárt megnézni - ez minden jogrendben jellemzi a szabályozott téma kontexusban elfoglalt jelentőségét - hogy jogi szerkezetét a jogforrási hierarchia mely szintjén, milyen jogforrási műfajban szabályozzák. A Szentszék összetételére, új központi hatóságok létesítésére vagy átalakítására vonatkozó törvények rendre apostoli konstitúciókban látnak napvilágot, a Vatikán Városállam Alaptörvénye ezzel szemben csak egy egyszerű motu propriőt kap, amiben nem általános, hanem ágazati jellegű és súlyú törvényeket szoktak kihirdetni. Az alaptörvény nem is az Acta Apostolicae Sedisben, hanem annak kiegészítésében (supplementum) lett kihirdetve, mutatva, hogy a téma nem tartozik az egyetemes egyház szakrális jogrendjéhez, vagyis a kánonjoghoz. Érdemes a Szentszék és a Vatikán Városállam jogi viszonyát néhány konkrét jogforrási helyből is megismerni. A jelenleg hatályos alaptörvényben a Vatikán Városállam külügyi képviseletéről az áll, hogy „a külföldi Államokkal való kapcsolatának képviselete [...] a pápának van fenntartva, aki azt az Államtitkárságon keresztül gyakorolja" (2. cikk). Ezen kívül nem találunk említést külügyi kapcsolatokról. Ha a Városállam szerveinek törvénymódosítási javaslatuk van, akkor azt a szentszéki Államtitkárságon keresztül közlik a pápával (4. cikk, No. 3.), a költségvetési, illetve a zárszámadási törvényt szintén az Államtitkárságon keresztül terjesztik fel a pápának elfogadásra (12. cikk). Aki „a Vatikán, mint állam önálló külpolitikai vonalvezetését" feltételezte, ezt a jogalkotói gesztust valószínűleg a Vatikán saját bürokráciájának az államfőtől (pápától) való, előre nem várt adminisztratív távolságaként értékeli. Ez a jogszabály a Vatikán Városállamot gyakorlatilag a szentszéki Államtitkárság egyik alrenászereként definiálja, ami azt jelenti, hogy az egész Vatikán Városállam - úgy együtt - alacsonyabb szinten van, mint a világegyházat irányító egyes kongregációk (minisztériumok), amelyek a közigazgatási hierarchiában az Államtitkársággal azonos szinten vannak.39 Az is meglepő, hogy a Szentszék összetételét és hatóságainak feladatait szabályozó apostoli konstitúciók soha nem említik, hogy az Államtitkárságnak állandó feladata, hogy a Vatikán Városállammal foglalkozzon, hanem csak a városállam alaptörvényében olvassuk, hogy az csak az Államtitkárságon keresztül kommunikálhat a pápával. Ez az „aszimmetrikus bánásmód" megint nem emeli a Vatikán hierarchikus, jogi presztízsét, éppen ellenkezőleg, az egyetemes egyházi struktúrához viszonyított elenyésző jelentőségét fejezi ki. Látható tehát, hogy - állami jogrendi párhuzamokkal fogalmazva - az egész vatiká2 78 Külügyi Szemle
