Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Réti György: Olasz diplomáciai dokumentumok Magyarországról
Olasz diplomáciai dokumentumok Magyarországról A marseille-i merénylet és a negyedik Mnssolini-Gömbös találkozó - Zsarolás, behódolás vagy érdekközösség? Megőrizte-e Itália központi szerepét a magyar külpolitikában? A magyar történetírásban vitatott kérdés Benito Mussolini olasz és Gömbös Gyula magyar miniszterelnök viszonya a marseille-i merénylet után. Az 1934. júliusi sikertelen Anschluss-kísérlet rendkívüli mértékben kiélezte a német-olasz szembenállást. Emiatt Mussolini külpolitikájában egy időre előtérbe került a Franciaországhoz való közeledés gondolata. Annál inkább, mert a Dúcét ekkor kezdte foglalkoztatni Etiópia elfoglalásának lehetősége, amihez szüksége volt Párizs hallgatólagos beleegyezésére és a két ország Afrika-politikájának egyeztetésére (különösen a Tunisszal kapcsolatos nézeteltérések tisztázására). Ezért Mussolini - elnyomva lelkületének alapvetően francia- és békeellenes érzelmeit - megpróbált alkalmazkodni az Európában akkor uralkodó békés áramlatokhoz. Ezt mutatta az európai biztonsági rendszer „szülőatyjához", Louis Barthou francia külügyminiszterhez eljuttatott meghívása. Budapesten joggal vélhették, hogy az olasz-francia közeledés fenyegeti a trianoni béke revíziójára alapozó magyar külpolitika érdekeit. Ennek adott hangot feltűnést keltő, a Pesti Napló 1934. szeptember 8-ai számában megjelent vezércikkében Bethlen István volt miniszterelnök. Cikkében kifejezte rosszallását a Róma és Párizs közötti „fiirt" miatt, amely törést okozhat a magyar-olasz kapcsolatokban. Barthou 1934 júliusára tervezett római látogatását Dollfuss meggyilkolása miatt október végére halasztották. Mint ismeretes, október 9-én Marseille-ben újabb, egész Európát megrázó merényletet követtek el, amelynek áldozatul esett Sándor jugoszláv király mellett Louis Barthou is. A merénylet kitervelőinek fő célja az európai biztonsági rendszer kialakításának megakadályozása volt. „A marseille-i pisztolylövések - írta emlékiratában Antal István, Gömbös sajtótitkára - csaknem azt a hatást idézték elő Európában, mint húsz évvel ezelőtt Princip golyói: s ha a legvégső konzekvenciát, a világháborút ezúttal még nem is robbantották ki, néhány hónapig mindenesetre állandóan »könyökünkkel súroltuk a háborút«, hogy egy későbbi francia miniszterelnök közismert szólásmódját használjam." A merényletet követő nyomozás szálai Németországba, Olaszországba és Magyar- országra is elvezettek. Bizonyítást nyert, hogy a merényletet szervező horvát usztasák, és egy részüket a magyarországi Jankapusztán képezték ki. A gyilkosságot követő nemzetközi felháborodás és a nyomozás eredményei nehéz helyzetbe sodorták a magyar kormányt, annál is inkább, mert Franciaország és a kisantant országai - nem akarván rontani kapcsolataikat Németországgal és Olaszországgal - arra törekedtek, hogy csak Magyarországot ültessék a vádlottak padjára. A Magyarország elleni kampány 2004. ősz-tél 2 67
