Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Réti György: Olasz diplomáciai dokumentumok Magyarországról
Réti György Olasz dokumentumok az 1940. júliusi szovjet-magyar tárgyalásokról 1940 júniusának végén, a nyugat-európai nagy német győzelmek teremtette új hatalmi helyzetben, a németekkel a kölcsönös igényeket már a Molotov-Ribbentrop paktumban egyeztető Szovjetunió elérkezettnek látta az időt, hogy visszakövetelje az első világháború után Romániához került Besszarábiát és ezen túlmenően Észak-Buko- vinát is. A román kormány engedett a szovjet nyomásnak, egyrészt mert a fegyveres ellenállás kilátástalan volt, másrészt mert el akarta kerülni a háromfrontos harcot a Szovjetunióval, Magyarországgal és a Dél-Dobrudzsát visszakövetelő Bulgáriával szemben. A Romániával szembeni területi követelések ekkor rövid időre közös platformra hozták az ideológiai és politikai szempontból oly távol álló Moszkvát és Budapestet. Ezt tükrözte Rosso moszkvai olasz nagykövet 1940. június 25-ei keltezésű távirati jelentése, miszerint Molotov kormányfő és külügyminiszter - aki az ekkor még a tengelyhatalmak „semleges szövetségesének" tekinthető Szovjetunió diplomáciáját irányította -, arról tájékoztatta Rómát, Budapest fő szövetségesét, hogy támogatja Magyarország követeléseit Bukaresttel szemben. Július 4-én Kristóffy József moszkvai követ elmondta olasz kollégájának, Molotov nemleges választ adott Budapest azon kérésére, hogy közvetítsen Belgrád felé annak érdekében, hogy Jugoszlávia maradjon semleges egy magyar-román konfliktus esetében. Kristóffy ezután felvetette Molotovnak a Szovjetunióhoz került bukovinai csángó magyarok Magyarországra való átköltöztetésének lehetőségét. A szovjet külügyminiszter ekkor még erre is nemleges választ adott. A két „nem" ellenére Molotov kifejezte reményét, hogy a szovjet-magyar kapcsolatok megszilárdulnak, és érdeklődést tanúsított két ország közötti kereskedelmi egyezmény mielőbbi megkötése iránt. A Molotov és Kristóffy között folytatott megbeszélésekről szól Alfieri berlini olasz követ július 16-ai jelentése, amely budapesti információkra hivatkozva ismerteti a szovjet kormányfő elvi jelentőségű kijelentéseit. Eszerint Molotov közölte a moszkvai magyar követtel, hogy a szovjet kormány 1. nem kér semmit Magyarországtól; 2. igazságosnak tartja a Romániával szembeni magyar igényeket; 3. egy békekonferencián támogatná ezeket a magyar igényeket; 4. nem érdekelt a Kárpátokon túli területek kérdéseiben; 5. teljes mértékben elégedett Romániát illetően, amely felé nincsenek további igényei. Molotov azt is közölte, hogy a szovjet kormány tudatta Jugoszláviával: helytelenítené, ha Jugoszlávia egy magyar-román konfliktus esetén megtámadná Magyarországot. 2 64 Külügyi Szemle
