Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK - Éger György: A kisebbségi kérdés Közép-Európában 1990 után
Éger György összhangban állónak ítélte, egyben felhívta a figyelmet arra, hogy néhány, idegen állampolgárokat külföldön érintő kérdésben ki kell kérni az érintett állam egyetértését.9 c) A kettős állampolgárság 2003 nyarán a szerb vezetés nyilatkozata, illetve a vajdasági magyarok ilyen irányú határozott igénye nyomán a kettős állampolgárság kérdése a magyar politikai közvélemény figyelmének középpontjába került. A kettős állampolgárság, illetve az állampolgárság egyszerűsített megadása az azonos etnikumú, illetve kultúrkörhöz tartozó személyek számára az Európai Unió egyes tagországaiban is bevett gyakorlat. Spanyolország például tíz év helyett kétéves tartózkodás után ad állampolgárságot a spanyol anyanyelvű dél-amerikaiak számára. A hatályos olasz állampolgársági törvény (1992) szerint pedig tíz év helyett három év után adható állampolgárság azon személyek számára, akiknek felmenője olasz állampolgár volt. A közép-európai országok közül érdemes megemlíteni Románia és Lengyelország gyakorlatát. Az 1991-es román állampolgársági törvény lehetővé teszi a kettős állam- polgárságot. A jogszabály alapján mintegy háromszázezer moldovai kapta meg - illetve: vissza - a román állampolgárságot. A törvény „ki nem mondott célja az volt, hogy a kettős állampolgárság az államokat elválasztó határokat átlépve egy politikai közösségbe egyesítse az összes románt, és ekképp lépést tegyen Románia és Moldova lehetséges újraegyesítése felé".10 A magyar gyakorlathoz visszatérve megállapítható, hogy egyrészt a magyar jogrend is ismeri a kettős állampolgárság fogalmát, másrészt a hatályos magyar állampolgársági törvény (az 1993. évi LV. törvény) lehetővé teszi a magát magyar nemzetiségűnek valló, magyar felmenőjű kérelmező kedvezményes honosítását, azaz az általános nyolcéves várakozási idő helyett egyévi Magyarországon lakás után terjesztheti elő kérelmét a fenti kategóriába eső személy. A határon túli magyar szervezetek azonban a szülőföld elhagyása nélküli magyar állampolgárság megszerzését tűzték ki célul. Ezen kérdés megoldása körültekintő, minden szempontot figyelembe vevő tárgyalásokat igényel. Ebben az ügyben 2004 őszén komoly belpolitikai viták robbantak ki. A Magyarok Világszövetségének kezdeményezése nyomán az Országgyűlés 2004. szeptember 13-án ügydöntő népszavazást rendelt el a kettős állampolgárságról. A 2004. december 5-ei referendum előtti belpolitikai csatározások szinte kettéosztották a magyar társadalmat. d) Alapszerződések A határon túli kisebbségek védelmére szolgáló jogi eszköztár egyik fontos elemét az alapszerződések alkotják. Térségünkben 1990 után az államközi kapcsolatok (újraszabályozásának általánosan elterjedt formája lett az alapszerződések kötése. A kétoldalú 56 Külügyi Szemle
