Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK - Éger György: A kisebbségi kérdés Közép-Európában 1990 után
A kisebbségi kérdés Közép-Európában 1990 után kapcsolatok új alapokra helyezésének mintája az 1991 júniusában kötött német-lengyel alapszerződés volt. Ennek a szerződésnek a 20., 21. és 22. cikkelyei részletes kisebbség- védelmi előírásokat tartalmaznak.11 Ezt követően Németország valamennyi szomszédjával, illetve térségbeli partnerével hasonló szellemű és tartalmú alapszerződést kötött. (A német-magyar alapszerződés aláírására 1992 februárjában került sor.) Magyarországnak kisebbségvédelmi szempontból a legfontosabb a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződés (1995. március, illetve 1996. szeptember). Érdemes megemlíteni, hogy a térségben Lengyelország, Románia és Oroszország gyakorlatilag valamennyi szomszédjukkal megkötött alapszerződéssel, illetve kétoldalú kisebbségvédelmi egyezményekkel törekszik határon túli kisebbségeinek védelmére. Magyarország szintén kétoldalú kisebbségvédelmi egyezményeket kötött azon szomszédaival és térségbeli partnereivel ahol magyarok élnek (ilyen például az ukrán, a szlovén, a horvát, a jugoszláv és az orosz egyezmény, illetve nyilatkozat, általában 1991—92-ből). e) Új állami hivatalok, kormányzati szervek - államigazgatási eszközök A fentebb ismertetett kezdeményezések következtében óhatatlanul szükségessé vált, hogy az államigazgatási struktúra keretében létrejöjjenek azok a szervezeti egységek, amelyek az érintett kérdéskör kezelésére hivatottak: új állami hivatalok, kormányzati szervek alakultak a határon túli kisebbségek védelmére, illetve a korábban ismertetett jogszabályok végrehajtására. Szlovákiában például a Miniszterelnöki Hivatal keretében dolgozik a határon túli szlovákokért felelős kormánybiztos. Romániában 2001 szeptemberében hozták létre a Nagyvilág Román Közösségeinek Támogatását Célzó Tanácsot, amelynek elnöke a miniszterelnök, és havi rendszerességgel ülésezik. Oroszország megfelelő szerve a Határon Túli Honfitársak Állandó Bizottsága. Magyarországon a Határon Túli Magyarok Hivatala a kérdés gazdája. Emellett érdemes megemlíteni a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), amely politikai konzultatív testület, tagjai a parlamenti képviselettel rendelkező szomszédos országokbeli magyar szervezetek, a magyarországi parlamenti pártok, a magyar kormány, valamint a nyugati magyarság képviselői. Az első Máért-ülésre 1999 februárjában került sor. Az értekezlet évente legalább egyszer, a miniszterelnök meghívására ül össze. f) Az Európai Unió jogalkotása - nemzetközi jogi eszközök Az utóbbi időben a kisebbségek ügye - amellett, hogy az egyes országok belső politikai és jogi életének fontos eleme, valamint a kétoldalú kapcsolatok állandó tényezője - a multilaterális diplomáciában, illetve az Európai Unió jogalkotásában is egyre fontosabb szerepet játszik. Az EU alkotmánya preambulumába - magyar javaslatra - sikerült beépíteni a nemzeti és etnikai kisebbségek védelméről szóló passzust. 2004. tavasz-nyár 57
